Horst Seehofer a jelentést bemutató sajtótájékoztatón. EPA/ALEXANDER BECHER „Németország a világ egyik legbiztonságosabb országa”
- így kommentálta Horst Seehofer német belügyminiszter a 2018-as németországi bűnügyi statisztikát, amit kedden mutattak be Berlinben.
Elsőre minden rendben
A sajtótájékoztatón prezentált adatok első ránézésre több mint biztatóak: a regisztrált bűncselekmények száma évtizedek óta nem volt ilyen alacsony, zuhan a lakásbetörések száma, egyre kevesebb az erőszakos bűncselekmény, és egyre jobb a felderítési arány.
A külföldiek által elkövetett bűntettek száma pedig „gyakorlatilag változatlan”, mégha a „nyilvánosság ezt máshogy is érzékeli” – tette hozzá Seehofer.
De valóban ennyire jó a helyzet? Az alábbiakban alaposabban szemügyre vettük a német belügyminisztérium 46 oldalas jelentésének főbb megállapításait.
Mélyponton a bűncselekmények száma
2018-ban Németországban 5,5 millió bűncselekményt regisztráltak. Ez 3,6 százalékkal kevesebb, mint tavalyelőtt, és egyben a legalacsonyabb érték 1992 óta – akkor 5,2 millió bűncselekményt jelentettek be. 2014 és 2016 között még hatmillió felett volt az ismertté vált bűnesetek száma.
A tavalyi érték akkor is rekordalacsony (5,4 millió), ha az idegenrendészeti jogsértéseket (például illegális beutazás, lejárt úti okmány) nem számítjuk.
A gyanúsítottak harmada külföldi
2018-ben összesen 2 millió 51 ezer gyanúsítottat azonosítottak, 2,9 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Közülük 1 millió 343 ezren német (mínusz 2,4 százalék) , 708 ezren pedig külföldi állampolgárok (mínusz 3,8 százalék) – azaz a feltételezett bűnelkövetők mintegy harmada (34,5 százaléka) külföldi. Közülük 282 ezren menedékkérők vagy menekültek. (Őket a statisztika összefoglaló néven bevándorlóként említi - a szerk.)
A külföldiek aránya a bűnelkövetők között 0,3 százalékkal csökkent 2017-hez képest. A belügyminisztérium szerint ennek a fő oka, hogy mérséklődött az idegenrendészeti eljárások száma a migrációs nyomás csökkenése miatt.
Ha az idegenrendészeti jogsértéseket nem számítjuk, akkor a külföldiek aránya a gyanúsítottak között némileg alacsonyabb, 30,5 százalék volt tavaly.
Az áldozatok háromnegyede német
Tavaly összesen egymillió 25 ezer ember esett bűncselekmény áldozatául (plusz 1,7 százalék), hatvan százalékuk férfi. Az állampolgárságot tekintve az áldozatok 73 százaléka német, 27 százaléka pedig külföldi.
Míg a gyanúsítottaknál egy embert maximum egyszer vettek számításba, addig az áldozatoknál egy embert többnek is számíthattak, ha több bűncselekményt szenvedett el.
Kevesebb rablás, több emberölés
- Erőszakos bűncselekmény: számuk 1,9 százalékkal 185 ezerre mérséklődött egy év alatt. Az elkövetők 38 százaléka külföldi állampolgár, 15 százaléka menedékkérő vagy menekült.
- Emberölés: számuk 3,9 százalékkal 2471-re emelkedett. A gyanúsítottak 43 százaléka külföldi, 18 százaléka menedékkérő vagy menekült.
- Súlyos szexuális bűncselekmény: számuk 18 százalékkal 9234-re esett vissza. A feltételezett elkövetők 38 százaléka külföldi, 16 százaléka menedékkérő vagy menekült.
- Rablás: ebből 5,4 százalékkal volt kevesebb, mint 2017-ben. A gyanúsítottak 40 százaléka külföldi, 16 százaléka menedékkérő vagy menekült.
- Utcai bűncselekmény: számuk hat százalékkal 1 millió 131 ezerre mérséklődött. A feltételezett elkövetők 32 százaléka külföldi, 11 százaléka menedékkérő vagy menekült.
- Lopás: itt 7,5 százalékos csökkenést regisztráltak. 38 százalék a külföldiek és 11 százalék a menedékkérők, menekültek aránya.
- Kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény: számuk hat százalékkal 350 ezerre ugrott. Ebben a csoportban a külföldiek aránya 27 százalék, a menedékkérőké, menekülteké 8,5 százalék a gyanúsítottak között. A legtöbbször egyébként cannabis, amfetamin-származékok (például Ecstasy) és kokain miatt indult eljárás .
Több bűnesetre derül fény
Tavaly a bűncselekmények 57,7 százalékát tudták felderíteni, ami 0,6 százalékos növekedést jelent 2017-hez képest, és a legmagasabb érték 2004 óta.
Hosszabb távon, 2004 és 2018 között a súlyos lopások száma jelentősen, 590 ezerrel (41 százalékkal) csökkent. Az utcai bűncselekmények száma szintén jelentősen, 34 százalékkal mérséklődött az elmúlt 14 évben, az erőszakos bűncselekmények száma pedig 12 százalékkal lett kevesebb.
Nőtt a külföldi gyanúsítottak száma és aránya
Ugyanakkor egyre több a külföldi állampolgár az összes gyanúsított között: míg 2004-ben 23 százalék volt az arányuk, addig tavaly már 34,5 százalék. 2015-ben és 2016-ban, a migrációs válság csúcspontján, amikor több mint egymillió bevándorló, menedékkérő és menekült érkezett Németországba, pedig 38, illetve 40 százalékra ugrott ez a mutató.
Hasonló trend figyelhető meg akkor is, ha nem számítjuk az idegenrendészeti jogsértéseket. Ebben az esetben a külföldi gyanúsítottak aránya 20-ról 30 százalékra nőtt az elmúlt 14 évben, és megugrott a 2015-ös migrációs válság után: míg 2014-ben 24 százalék volt ez a mutató, 2015-ben 27,6, 2016-ban pedig már 30,5.
Ezzel párhuzamosan a számuk is emelkedett a kritikus időszakban: 2015-ben 13, 2016-ban pedig 11 százalékkal. Azóta enyhe csökkenés tapasztalható. 2009-ben például 411 ezer külföldi gyanúsított volt, 2014-ben 493 ezer, 2016-ban 616 ezer, tavaly 589 ezer.
Mit jelent ez?
Mindez arra utal – tesszük hozzá –, hogy a migráció és főleg az ellenőrizetlen migráció növelte a bűnözést Németországban. Okkal feltételezhető, hogy ha egy nagy és rendkívül heterogén embertömeg áramlik be kontroll nélkül egy idegen országba, az veszélyekkel jár, rontja a közbiztonságot, és jelentős integrációs feladat elé állítja a helyi társadalmat.
Ugyanakkor – és ezt szintén fontos kiemelni – mindez nem jelenti azt, hogy a bevándorlók, menekültek, menedékkérők között nagyobb a bűnözők aránya, mint a helyi lakosság körében.
És mit gondolnak a németek?
A bűnügyi statisztikával párhuzamosan a német szövetségi rendőrség nyilvánosságra hozott egy olyan tanulmányt is, amely azt mérte fel, hogy mennyire érzik magukat biztonságban a németek. Eszerint Németországban a biztonságérzet 2012-höz képest enyhén romlott, ugyanakkor továbbra is relatív magas szinten van.
Az orosz hadsereg egy rakétával és 62 drónnal támadta Ukrajnát szerdára virradóra, a légvédelem 33 drónt lelőtt, Kijevben kilencen megsebesültek – jelentette szerda reggel az ukrán légierő. 
