8p

Évi 100 ezer új szociális lakás, 12 eurós (4200 forintos) minimális órabér, megfizethető ápolás. A többi közt ezt ígérik a német szociáldemokraták a választóknak, akik a legfontosabb kérdésnek a társadalmi igazságosságot tartják. Kancellárjelöltjük ugyan nem hozza lázba az embereket, de legalább tapasztalt, kompetens és megbízható politikusnak tartják. Németország vasárnap választ: a balközép párt továbbra is három-öt százalékponttal vezet a CDU-CSU szövetség előtt.

Továbbra is a szociáldemokraták (SPD) győzelmét valószínűsítik a közvélemény-kutatások az öt nap múlva megrendezendő németországi parlamenti választásokon.

Elől az SPD

A ZDF Politbarometer nevű felmérése szerint

az SPD a szavazatok 25 százalékára számíthat vasárnap, míg a legfőbb rivális, a Kereszténydemokrata Unió – Keresztényszociális Unió (CDU-CSU) szövetség a voksok 22 százalékát szerezheti meg. Az INSA tegnap közölt kutatása szintén ilyen arányú szociáldemokrata győzelmet jelez előre.

Az ARD kutatása 26 százalékot valószínűsít a balközép pártnak, és 22-t a jobbközép szövetségnek. Egyéb, az elmúlt egy hétben közölt felmérések minimum kettő, maximum hat százalékpontos SPD-sikert jósolnak.

Nyugalom és derű: Olaf Scholz egy kampányrendezvényen Neustadt an der Weinstrasse városban 2021. szeptember 16-án. EPA/RONALD WITTEK
Nyugalom és derű: Olaf Scholz egy kampányrendezvényen Neustadt an der Weinstrasse városban 2021. szeptember 16-án. EPA/RONALD WITTEK

Az előrejelzések szerint a harmadik helyen a Zöldek végeznek majd, ők a voksok 15-17 százalékát seperhetik be. A negyedik helyért a liberális FDP és a CDU-CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországért (AfD) fog megküzdeni: mindegyik párt 11-12 százalékon áll.

Mellettük még a Baloldal kerülhet be a Bundestagba, azaz lépheti át az 5 százalékos bejutási küszöböt: az SPD-től balra álló politikai formáció 6 százalékon végezhet.

Míg Magyarországon a versengés már bő fél évvel a választások előtt két nagy politikai tömbre csupaszodik le, addig

Németországban rendkívül színes a politikai paletta, és a kiegyensúlyozott erőviszonyok miatt sokféle koalíció is elképzelhető.

Jelen állás szerint többsége lehet egy nagykoalíciónak (CDU-CSU, SPD), valamint egy balközép-zöld-liberális és egy baloldali-zöld-baloldali összefogásnak is. Ha pedig az SPD koalíciós tárgyalásai esetleg nem vezetnének eredményre, akkor egy jobbközép-zöld-liberális koalíció is felmerülhet.

A bejutásra esélyes hat politikai erő közül bármelyik kormányzati pozícióba kerülhet az AfD kivételével, amellyel egyetlen más parlamenti párt sem hajlandó szövetkezni.

Miről szól a kampány?

Ami a kampánytémákat illeti,

a polgárok a leglényegesebb, választásukat befolyásoló témának a szociális igazságosságot tartják. A második helyen a klímavédelem áll a fontossági sorrendben, és csak ezután következik a menekültkérdés, valamint a Covid-járvány.

Bár a trendek baloldali győzelmet valószínűsítenek – erre utoljára 2002-ben, a Schröder-érában volt példa –, elemzők szerint azért érdemes a felméréseket óvatosan kezelni. Azok ugyanis – mint mondják – „pillanatnyi hangulatot” tükröznek, és rövid idő alatt változhatnak: befolyásolhatják a koalíciós megfontolások és természetesen a kampányok. A taktikázó vagy bizonytalan szavazók voksaiért az utolsó pillanatokig harcolnak majd a pártok.

Eddig a választók kétharmada nyilatkozott úgy, hogy már eldöntötte, kire szavaz.

16 százalék ugyanakkor még hajlandónak mutatkozik pártpreferenciájának megváltoztatására, 19 százalék pedig nem akar részt venni a választáson, vagy egyetlen pártot sem preferál – azaz a potenciális voksok mintegy harmada még „kiadó”.

Ami a hosszú távú trendeket illeti, míg az SPD a nyáron, néhány hónap alatt mintegy 10 százalékponttal növelte népszerűségét, addig a CDU-CSU folytatta nagyjából év eleje óta tartó mélyrepülését: támogatottsága mintegy 15 százalékponttal esett év eleje óta. De mi áll ennek a hátterében?

Népszerűtlen CDU-jelölt

Az ma már egyértelmű, hogy a CDU továbbra sem találta meg a nagypolitikától visszavonuló Angela Merkel utódját. Első kiszemelt örököse, Annegret Kramp-Karrenbauer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és két év után fel is adta az elnöki posztot.

Az idén januárban CDU-elnökké választott, áprilisban pedig kancellárjelöltté avanzsált

Armin Laschet pedig kifejezetten népszerűtlen a választók körében.

Ha közvetlenül lehetne kancellárt választani, Markus Söder, a testvérpárt CSU vezére 40 százalékot kapna, Laschet mindössze 12-t. ( Ennek ellenére – a hagyományoknak megfelelően – mégis a CDU-elnök lett a pártszövetség kancellárjelöltje.)

Ami a CDU-CSU számára nagyobb baj, hogy Laschet az SPD jelöltjével, Olaf Scholzcal szemben is esélytelen lenne: a megkérdezettek csaknem fele (48 százalék) látná a szocdem jelöltet legszívesebben a kancellári székben, és mindössze 22 százaléka a CDU elnökét.

Pragmatikus politikus, háta mögött egy sikeres választással (a 2017-es tartományival). A merkeli irányvonalat követi  

-mondta Laschetről lapunknak korábban Kiss J. László Németország-szakértő.

Kompetens SPD-jelölt

Olaf Scholz – aki a jelenlegi, nagykoalíciós kormányban alkancellár és pénzügyminiszter – tavaly nyáron lett nem hivatalosan kancellárjelölt (de továbbra sem lett a párt elnöke).

A reformer kancellár, Gerhard Schröder generációjának utolsó aktív politikusa – annak idején általános főtitkárként Schröder végrehajtója volt a pártban.

Bár - német elemzők szerint - száraz, sztoikus stílusával nehezen nyeri meg az emberek szívét, jelentős tapasztalat áll a háta mögött. Hamburg polgármestereként már megtapasztalta, milyen a Zöldekkel együtt kormányozni, de a liberálisokhoz is passzolna – ez pedig a jövendőbeli koalíciós lehetőségek szempontjából korántsem mindegy. 

Nem feltétlenül hozza lázba a szavazókat, viszont legalább megnyugtatja őket, megbízható és kompetens.

Szerinte a tapasztalat mellett két dologra van szükség: jó szívre és egy tervre arról, hogy mit akarunk csinálni.

Ígéretei - évi 100 ezer új szociális lakás építése, 12 eurós (4200 forint) minimálbér óránként, megfizethető ápolás, női esélyegyenlőség a munkában, hogy csak néhány pontot említsünk - tipikusan baloldaliak, és összhangban vannak azzal a ténnyel, hogy a választók számára kiemelten fontos a társadalmi igazságosság.

Megemelt minimálbér

Scholz szerint a 12 euróra emelt minimálbérből – ezt a tervet egyébként a Zöldek is támogatják – mintegy

10 millió ember profitálna, ennyien keresnek ugyanis ennél kevesebbet.

A Süddeutsche Zeitung szerint ide tartoznak például az éttermi vagy a bolti alkalmazottak, a  fodrászok vagy éppen a virágárusok – tehát a képzettséget igénylő szakmákban dolgozók is. Az SPD csak olyan párttal hajlandó koalícióra lépni, amely elfogadja ezt a követelésüket.  

Németországban jelenleg 9,6 euró az óránkénti minimálbér. Ennél kevesebbet egyetlen munkavállaló sem fizethet, csak kivételes esetekben (például bizonyos gyakornokoknak vagy kezdetben olyan embereknek, akik sokáig voltak munka nélkül).

Ez mintegy 1600 eurós (560 ezer forint) bruttó bért jelent havonta, amiből már problémás lehet egyedül kifizetni egy albérletet.

A jelenlegi kormány által felállított szakértői bizottság 10,45 euróra emelné a minimális órabért 2022 közepéig – Scholz ígérete tehát jelentősen túltesz ezen.   

Az elsők előnye

Emellett figyelembe kell venni azt is, hogy az emberek szívesen állnak a győztesek oldalán, azaz hajlamosak azt a pártot támogatni, amelynek a legnagyobb az esélye a sikerre.

Tehát a közvélemény-kutatások nem csak leképezik a választói hangulatot, hanem fel is erősítik a trendeket

írja a Die Zeit. (Igaz, a választók egy része „szánalomból” a gyengélkedő pártokra adhatja a voksát.)

A vezető pozícióban lévő párt ráadásul magabiztosabban lép fel, ami szintén növelheti népszerűségét a választók körében. A vesztésre állók viszont görcsösek lesznek, ami tovább csökkenti vonzerejüket.

Egy a tábor

Míg tavasszal még úgy nézett ki, hogy a Zöldek is beleszólhatnak a két nagy mamut versenyébe, májustól jelentősen csökkent támogatottságuk, és egyértelművé vált, hogy a versengés ismét az SPD és a CDU-CSU, azaz Scholz és Laschet között dől majd el. Emiatt

a baloldali-zöld tábor egyesíti erőit, és egyre inkább beáll Scholz mögé.

Összességében azonban még sok a kérdőjel, ami nyilván összefügg azzal, hogy most hirtelen véget ér egy 16 éves korszak, a Merkel-éra. Mint azt Yvonne Schroth, a Forschungsgruppe Wahlen kutatója megfogalmazta:

Az emberek nem tudják, hogy milyen kormányt szeretnének. A Merkel-korszak végén nagy a bizonytalanság.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Az angol válogatott mellesleg megmentett egy brit iparágat
Bózsó Péter | 2024. július 15. 15:01
A labdarúgó-Eb 3 milliárd fonttal lendíti fel a brit gazdaságot, noha a kiskereskedelmi kilátások nem rózsásak.
Makro / Külgazdaság Két uniós biztos is lemondott
Privátbankár.hu | 2024. július 15. 12:44
A román és a litván biztos július közepétől távozik posztjáról. 
Makro / Külgazdaság A választási show azonnal folytatódott a merénylet után: Trump egy ketrecharcos, aki nem fogja vissza magát, ha harapni kell
Privátbankár.hu | 2024. július 15. 11:20
Rövid távon nyilván együttérzést, szimpátiát kelthet a Donald Trump ellen elkövetett merényletkísérlet, ám hosszabb távra van fontosabb kérdés. 
Makro / Külgazdaság Adatcunami jött Kínából
Privátbankár.hu | 2024. július 15. 10:37
Kínában a lassult a kiskereskedelmi forgalom és az ipari termelés éves növekedése júniusban, amikor stagnált a munkanélküliség.
Makro / Külgazdaság Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség? Horn Gábort kérdezzük a Klasszis Klubban
Privátbankár.hu | 2024. július 15. 09:58
A Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke július 24-én, szerdán 15 óra 30-kor lesz a vendégünk. Akit nemcsak arról kérdezünk, hogy az önkormányzati és az európai parlamenti választások eredményeként mi várható a jövőben. Például Karácsony Gergely képes lesz-e az előző mandátumához képest nagyobbnak tűnő ellenszélben irányítani Budapestet és kitölteni az újabb öt évet, hanem azt is, hogy Magyar Péter mennyire tud profitálni az EP-sikerből, valóban ő és a pártja lehet az, aki leváltja Orbán Viktor Fideszét? Ugyanakkor – már csak tanári végzettsége és gyakorlata, valamint pedagógiai vezetői tapasztalatai okán is – a hazai oktatás helyzetét is kivesézzük.
Makro / Külgazdaság Závecz Tibor: Magyar Péter világosan látja, hogyan lehet a 2026-os választást megnyerni
Csabai Károly | 2024. július 15. 09:31
A ZRI Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet alapító-ügyvezetője még azelőtt volt a Klasszis Klub vendége, hogy kiderült volna, a második újraszámlálás is Karácsony Gergely választási győzelmét hozta Vitézy Dáviddal szemben. Ám a beszélgetés egy része már a jövővel foglalkozott és nemcsak a fővárost illetően, hanem arról is bőven szó esett, milyen eredményt hozhatnak a 2026-os országgyűlési választások, például megbuktathatja-e Magyar Péter Tisza Pártja Orbán Viktor Fideszét. A Klasszis Klub 4. évfolyamának 54. adását most visszahallgathatja.
Makro / Külgazdaság Bojkottot hirdetnének Magyarországgal szemben
Privátbankár.hu | 2024. július 15. 09:04
Nem kérnek a Magyarország által rendezendő találkozóból. 
Makro / Külgazdaság Féloldalas bővülés a magyar építőiparban
Privátbankár.hu | 2024. július 15. 08:30
Több mint 7 százalékkal nőtt az építőipari termelés májusban az egy évvel korábbihoz képest. 
Makro / Külgazdaság Trump hatalomra kerülése atomfegyverkezési versenyt indíthat el
Privátbankár.hu | 2024. július 15. 07:13
Ha Donald Trump újra az Egyesült Államok elnöke lesz, és visszavonhatja a USA védelmi ernyőjét Európa fölül, az számos országot újfajta biztonsági garancia szerzésére ösztönözné.
Makro / Külgazdaság Elbukni látszik Orbán Viktor missziója
Csabai Károly | 2024. július 15. 05:42
Hiába tesz meg ugyanis kormánya a saját állítása szerint mindent az infláció leszorításáért, és hirdeti hónapról hónapra fennen, hogy ez sikerült is, továbbra is azt látjuk, hogy Európában még mindig jóval több országban alacsonyabb az éves szintű fogyasztóiár-index, mint ahányban magasabb – derül ki az eddig napvilágra került júniusi adatok alapján készült Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG