6p

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Németországban a szociáldemokraták kezdenek elhúzni a kereszténydemokratáktól a közvélemény-kutatásokban, kancellárjelöltjük, Olaf Scholz a hétvégi tv-vitát is simán megnyerte. A CDU-CSU jelöltje, Armin Laschet most egy „gyorsprogrammal” mentené a menthetőt.  

Rövid időn belül választhatnak a polgárok: egy kormány az SPD-vel és a Zöldekkel, amely a Baloldal támogatásába is beletörődik, de legalábbis nem zárja ki azt – csak a valóságot mondom –, vagy egy CDU/CSU vezette kormány Armin Laschettel, mint kancellárral

- így foglalta össze a szeptember 26-i német választások tétjét Angela Merkel múlt héten a Bundestag utolsó ülésén. (Merkel, aki a CDU éléről már 2018 végén távozott, ötödszörre nem száll harcba a kancellári posztért, ugyanakkor véleményének továbbra is súlya van – a szerk.)

Elhúz az SPD

A kancellári széktől 16 év után búcsúzó politikus helyére hárman pályáznak (ennyi kancellárjelölt van hivatalosan): Armin Laschet (CDU-CSU), Olaf Scholz (szociáldemokraták) és Annalena Baerbock (Zöldek).

Az elmúlt hónapokban az már világossá vált, hogy a versenyfutás a német politikát évtizedek óta meghatározó két nagy rivális, a CDU-CSU és a szociáldemokraták (SPD) között fog eldőlni, miután a tavasszal még akár a győzelemre is esélyes Zöldek jelentősen gyengültek a közelmúltban – igaz, jelenleg 16 százalékosra becsült támogatottságuk még mindig jóval magasabb a 2017-ben elért eredményüknél (8,9 százalék).

A Zöldek gyengülésével csaknem egyidőben

erőre kapott az SPD, amely fél év alatt 15-ről 25 százalékra növelte támogatottságát, és ezzel a CDU-CSU-t is megelőzte. A szeptemberi közvéleménykutatások szerint átlagosan több mint négy százalékponttal vezet jobbközép riválisa előtt, azaz ma már a választások esélyesének számít.

Az SPD persze csak azért lehet ilyen „erős”, mert a CDU-CSU nagyon gyenge: népszerűsége mélypontra, 35 százalékról mintegy 20 százalékra süllyedt Armin Laschet CDU-elnökké választása, idén január óta.   

Közel a bukáshoz: Armin Laschet mai sajtótájékoztatóján.  EPA/CHRISTIAN MARQUARDT
Közel a bukáshoz: Armin Laschet mai sajtótájékoztatóján. EPA/CHRISTIAN MARQUARDT

Itt a mentőterv

Laschet most egy utolsó kísérletet tesz arra, hogy megmentse a süllyedő hajót: hétfőn egy úgynevezett gyorsprogramot mutatott be a választók meggyőzésére. Ez részben új vagy a korábbiaknál konkrétabb programpontokat tartalmaz.     

A Die Welt által megszellőztetett dokumentum, amelyet a kancellárjelölt ma sajtótájékoztatón ismertetett,

a többi közt a családpolitika, a közbiztonság, a környezetvédelem és a munkavállalás területén fogalmaz meg javaslatokat.

Az egyik legfőbb ígéret a kis- és közepes jövedelműek, valamint a családok adóterheinek enyhítése.

A közbiztonság erősítése érdekében a pályaudvarokon évente ezer új videókamerát szerelnének fel, a rendőrökre és egyéb hivatalos személyekre támadók minimális büntetési idejét pedig hat hónapra növelnék.

Ami a gazdaságot illeti, csökkentenék a bürokráciát, a kisiparban pedig ingyenessé tennék a mesterképzést. Emellett meggyorsítanák az elektromos hálózatok, valamint a vasútvonalak építésének engedélyezési eljárását.

Laschet létrehozna egy úgynevezett Nemzeti Biztonsági Tanácsot is, amelynek feladata a kül- és belpolitikai biztonsági kihívásokra adandó reakciók koordinálása lenne.

Ami pedig a klímavédelmet illeti, a CDU-CSU kancellárjelöltje

kedvezőbb adókörnyezetet teremtene a klímatechnológiai, valamint az energiahatékonyságot segítő, szén-dioxid-kibocsátást csökkentő befektetések számára, és kamatmentes kölcsönt biztosítana a háztulajdonosoknak arra, hogy telepítsenek napelemeket a háztetőkre.

Scholz, a kompetens 

Ugyanakkor lehet, hogy Laschet már elkésett a tűzoltással: a tegnap megrendezett, újabb kancellárjelölti tv-vita is azt erősítette meg, hogy a kancellári szék legfőbb várományosa Olaf Scholz.

A tv-vita után készült reprezentatív közvélemény-kutatás szerint

a megkérdezettek 41 százaléka őt találta a legmeggyőzőbbnek. Armin Laschetre mindössze 27, Annalena Baerbockra pedig 25 százalék adta a voksát.

A megkérdezettek csaknem fele (49 százalék) az SPD jelöltjét tartja a legkompetensebbnek. Laschet és Baerbock ebből a szempontból is jócskán le van szakadva: róluk mindössze 26, illetve 18 százalék vélekedik így.

Hasonló kép rajzolódik ki az ARD-Deutschlandtrend felméréséből is: ebben

a megkérdezettek 55 százaléka tartja Scholzot a legkompetensebbnek, míg a CDU-CSU jelöltjéről mindössze 14, a Zöldekéről pedig 7 százalék mondja ugyanezt.

A mostani kutatásban – az eddig bizonytalan szavazókat is bevonva – azt is felmérték, hogy ki lenne a befutó közvetlen kancellárválasztás esetén.

Ebben a versenyben is Scholz nyert: őt a megkérdezettek 36, míg Baerbockot és Laschetet 25-25 százaléka támogatná.          

De ki az az Olaf Scholz?

Olaf Scholz tavaly nyáron lett nem hivatalosan kancellárjelölt (de nem lett a párt elnöke, ezt a funkciót továbbra is együtt látja el Saskia Esken és Norbert Walter-Borjans). Akkor a párt 15 százalékon állt. Most 25 százalékon mérik – azaz egy év alatt ötven százalékkal növelte támogatottságát.

Az osnabrücki születésű, 63 éves politikus – egy tipikus észak-német – 17 évesen lépett be az SPD-be, és mintegy 20 éve tölt be rangosabb pozíciókat: 2002 és 2004 között az SPD általános főtitkára, 2009 és 2019 között pedig elnökhelyettese volt, 2007-től 2009-ig munkaügyi és szociális miniszterként, 2011-től 2018-ig pedig Hamburg polgármestereként ténykedett. 2018 óta alkancellár és pénzügyminiszter a negyedik Merkel-kormányban.

Német elemzők szerint Scholz a reformer kancellár, Gerhard Schröder generációjának utolsó aktív politikusa – annak idején általános főtitkárként Schröder végrehajtója volt a pártban.

Bár száraz, sztoikus, néha ridegnek ható stílusával nehezen nyeri meg az emberek szívét – nem éppen egy Helmut Schmidt –, jelentős tapasztalat áll a háta mögött.

Hamburg első embereként például megtapasztalta, milyen a Zöldekkel együtt kormányozni, de a liberálisokhoz is passzolna – ez pedig a jövendőbeli koalíciós lehetőségek szempontjából korántsem mindegy.

Nem tüzes típus, nem feltétlenül hozza lázba pártját és a szavazókat, viszont legalább képes megnyugtatni őket.

És „mellesleg” állítják párttársai kompetens. Szerinte a tapasztalat mellett két dologra van szükség: jó szívre és egy tervre arról, hogy mit akarunk csinálni.

Ígéretei tipikusan baloldalinak tűnnek: évi 100 ezer új szociális lakás építése, 12 eurós minimálbér, megfizethető ápolás, női esélyegyenlőség a munkában – hogy csak néhány pontot említsünk.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Véget érni látszik a Dacia szárnyalása?
Privátbankár.hu | 2025. május 24. 15:22
A romániai autóipar erőteljesen beletaposott a fékbe. Mindkét ottani márka termelése csökkent.
Makro / Külgazdaság A béna kacsa esete a mestertervvel: van visszaút Oroszországba?
Privátbankár.hu | 2025. május 24. 13:28
Donald Trump amerikai elnök állítólag azt a „rafinált” tervet eszelte ki, hogy „reciprok Nixonként” lehámozza Oroszországot Kínáról. Ennek az lehet az alapja, hogy fogalma sincs a lehetőségekről.
Makro / Külgazdaság Megjött a reakció Donald Trump újabb Európa-ellenes dührohamára
Privátbankár.hu | 2025. május 24. 12:39
Az EU nem megy bele a sárdobálásba. 
Makro / Külgazdaság Örülhetnek a magyar autósok
Privátbankár.hu | 2025. május 24. 10:55
Mit érdemes tudni az üzemanyagárakról? 
Makro / Külgazdaság Hamarosan karnyújtásnyira kerülhetünk Belgrádtól
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 16:16
Az idei év végére elkészül a Budapestet Belgráddal összekötő vasútvonal modernizálása, a két ország fővárosa így gyakorlatilag karnyújtásra kerül egymástól – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Belgrádban.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mi a legnagyobb természeti veszély az európai gazdaság számára
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 15:46
A felszíni vízhiány jelenti a legjelentősebb természeti kockázatot az európai gazdaság számára – közölte az Európai Központi Bank (EKB) és az Oxfordi Egyetem kutatását ismertetve a Luxembourg Times című, angol nyelvű luxemburgi hírportál pénteken.
Makro / Külgazdaság 2027-re ígéri az új kőolajvezetéket Szijjártó Péter
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 15:31
A tárcavezető arról számolt be, hogy Európa rendkívül összetett kihívásokkal néz szembe, és ezek közül az egyik az energiaválság, amely az Oroszországgal szembeni szankciók és Ukrajna számlájára írható.
Makro / Külgazdaság 4iG: Technológiai együttműködés Kazahsztánnal
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 11:24
A kazah fél megerősítette elkötelezettségét.
Makro / Külgazdaság Kiderült, hogy mennyibe fog kerülni egy liter dízel
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 10:42
Szombaton a benzin nagykereskedelmi ára ezúttal sem változik.
Makro / Külgazdaság „Hihetőbb a 382 ezer” – Bod Péter Ákos szerint félrevezető a béradat
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 09:10
A minimálbér-emelés belengetése szembemegy a gazdasági realitásokkal.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG