6p

Németországban a szociáldemokraták kezdenek elhúzni a kereszténydemokratáktól a közvélemény-kutatásokban, kancellárjelöltjük, Olaf Scholz a hétvégi tv-vitát is simán megnyerte. A CDU-CSU jelöltje, Armin Laschet most egy „gyorsprogrammal” mentené a menthetőt.  

Rövid időn belül választhatnak a polgárok: egy kormány az SPD-vel és a Zöldekkel, amely a Baloldal támogatásába is beletörődik, de legalábbis nem zárja ki azt – csak a valóságot mondom –, vagy egy CDU/CSU vezette kormány Armin Laschettel, mint kancellárral

- így foglalta össze a szeptember 26-i német választások tétjét Angela Merkel múlt héten a Bundestag utolsó ülésén. (Merkel, aki a CDU éléről már 2018 végén távozott, ötödszörre nem száll harcba a kancellári posztért, ugyanakkor véleményének továbbra is súlya van – a szerk.)

Elhúz az SPD

A kancellári széktől 16 év után búcsúzó politikus helyére hárman pályáznak (ennyi kancellárjelölt van hivatalosan): Armin Laschet (CDU-CSU), Olaf Scholz (szociáldemokraták) és Annalena Baerbock (Zöldek).

Az elmúlt hónapokban az már világossá vált, hogy a versenyfutás a német politikát évtizedek óta meghatározó két nagy rivális, a CDU-CSU és a szociáldemokraták (SPD) között fog eldőlni, miután a tavasszal még akár a győzelemre is esélyes Zöldek jelentősen gyengültek a közelmúltban – igaz, jelenleg 16 százalékosra becsült támogatottságuk még mindig jóval magasabb a 2017-ben elért eredményüknél (8,9 százalék).

A Zöldek gyengülésével csaknem egyidőben

erőre kapott az SPD, amely fél év alatt 15-ről 25 százalékra növelte támogatottságát, és ezzel a CDU-CSU-t is megelőzte. A szeptemberi közvéleménykutatások szerint átlagosan több mint négy százalékponttal vezet jobbközép riválisa előtt, azaz ma már a választások esélyesének számít.

Az SPD persze csak azért lehet ilyen „erős”, mert a CDU-CSU nagyon gyenge: népszerűsége mélypontra, 35 százalékról mintegy 20 százalékra süllyedt Armin Laschet CDU-elnökké választása, idén január óta.   

Közel a bukáshoz: Armin Laschet mai sajtótájékoztatóján.  EPA/CHRISTIAN MARQUARDT
Közel a bukáshoz: Armin Laschet mai sajtótájékoztatóján. EPA/CHRISTIAN MARQUARDT

Itt a mentőterv

Laschet most egy utolsó kísérletet tesz arra, hogy megmentse a süllyedő hajót: hétfőn egy úgynevezett gyorsprogramot mutatott be a választók meggyőzésére. Ez részben új vagy a korábbiaknál konkrétabb programpontokat tartalmaz.     

A Die Welt által megszellőztetett dokumentum, amelyet a kancellárjelölt ma sajtótájékoztatón ismertetett,

a többi közt a családpolitika, a közbiztonság, a környezetvédelem és a munkavállalás területén fogalmaz meg javaslatokat.

Az egyik legfőbb ígéret a kis- és közepes jövedelműek, valamint a családok adóterheinek enyhítése.

A közbiztonság erősítése érdekében a pályaudvarokon évente ezer új videókamerát szerelnének fel, a rendőrökre és egyéb hivatalos személyekre támadók minimális büntetési idejét pedig hat hónapra növelnék.

Ami a gazdaságot illeti, csökkentenék a bürokráciát, a kisiparban pedig ingyenessé tennék a mesterképzést. Emellett meggyorsítanák az elektromos hálózatok, valamint a vasútvonalak építésének engedélyezési eljárását.

Laschet létrehozna egy úgynevezett Nemzeti Biztonsági Tanácsot is, amelynek feladata a kül- és belpolitikai biztonsági kihívásokra adandó reakciók koordinálása lenne.

Ami pedig a klímavédelmet illeti, a CDU-CSU kancellárjelöltje

kedvezőbb adókörnyezetet teremtene a klímatechnológiai, valamint az energiahatékonyságot segítő, szén-dioxid-kibocsátást csökkentő befektetések számára, és kamatmentes kölcsönt biztosítana a háztulajdonosoknak arra, hogy telepítsenek napelemeket a háztetőkre.

Scholz, a kompetens 

Ugyanakkor lehet, hogy Laschet már elkésett a tűzoltással: a tegnap megrendezett, újabb kancellárjelölti tv-vita is azt erősítette meg, hogy a kancellári szék legfőbb várományosa Olaf Scholz.

A tv-vita után készült reprezentatív közvélemény-kutatás szerint

a megkérdezettek 41 százaléka őt találta a legmeggyőzőbbnek. Armin Laschetre mindössze 27, Annalena Baerbockra pedig 25 százalék adta a voksát.

A megkérdezettek csaknem fele (49 százalék) az SPD jelöltjét tartja a legkompetensebbnek. Laschet és Baerbock ebből a szempontból is jócskán le van szakadva: róluk mindössze 26, illetve 18 százalék vélekedik így.

Hasonló kép rajzolódik ki az ARD-Deutschlandtrend felméréséből is: ebben

a megkérdezettek 55 százaléka tartja Scholzot a legkompetensebbnek, míg a CDU-CSU jelöltjéről mindössze 14, a Zöldekéről pedig 7 százalék mondja ugyanezt.

A mostani kutatásban – az eddig bizonytalan szavazókat is bevonva – azt is felmérték, hogy ki lenne a befutó közvetlen kancellárválasztás esetén.

Ebben a versenyben is Scholz nyert: őt a megkérdezettek 36, míg Baerbockot és Laschetet 25-25 százaléka támogatná.          

De ki az az Olaf Scholz?

Olaf Scholz tavaly nyáron lett nem hivatalosan kancellárjelölt (de nem lett a párt elnöke, ezt a funkciót továbbra is együtt látja el Saskia Esken és Norbert Walter-Borjans). Akkor a párt 15 százalékon állt. Most 25 százalékon mérik – azaz egy év alatt ötven százalékkal növelte támogatottságát.

Az osnabrücki születésű, 63 éves politikus – egy tipikus észak-német – 17 évesen lépett be az SPD-be, és mintegy 20 éve tölt be rangosabb pozíciókat: 2002 és 2004 között az SPD általános főtitkára, 2009 és 2019 között pedig elnökhelyettese volt, 2007-től 2009-ig munkaügyi és szociális miniszterként, 2011-től 2018-ig pedig Hamburg polgármestereként ténykedett. 2018 óta alkancellár és pénzügyminiszter a negyedik Merkel-kormányban.

Német elemzők szerint Scholz a reformer kancellár, Gerhard Schröder generációjának utolsó aktív politikusa – annak idején általános főtitkárként Schröder végrehajtója volt a pártban.

Bár száraz, sztoikus, néha ridegnek ható stílusával nehezen nyeri meg az emberek szívét – nem éppen egy Helmut Schmidt –, jelentős tapasztalat áll a háta mögött.

Hamburg első embereként például megtapasztalta, milyen a Zöldekkel együtt kormányozni, de a liberálisokhoz is passzolna – ez pedig a jövendőbeli koalíciós lehetőségek szempontjából korántsem mindegy.

Nem tüzes típus, nem feltétlenül hozza lázba pártját és a szavazókat, viszont legalább képes megnyugtatni őket.

És „mellesleg” állítják párttársai kompetens. Szerinte a tapasztalat mellett két dologra van szükség: jó szívre és egy tervre arról, hogy mit akarunk csinálni.

Ígéretei tipikusan baloldalinak tűnnek: évi 100 ezer új szociális lakás építése, 12 eurós minimálbér, megfizethető ápolás, női esélyegyenlőség a munkában – hogy csak néhány pontot említsünk.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Az angol válogatott mellesleg megmentett egy brit iparágat
Bózsó Péter | 2024. július 15. 15:01
A labdarúgó-Eb 3 milliárd fonttal lendíti fel a brit gazdaságot, noha a kiskereskedelmi kilátások nem rózsásak.
Makro / Külgazdaság Két uniós biztos is lemondott
Privátbankár.hu | 2024. július 15. 12:44
A román és a litván biztos július közepétől távozik posztjáról. 
Makro / Külgazdaság A választási show azonnal folytatódott a merénylet után: Trump egy ketrecharcos, aki nem fogja vissza magát, ha harapni kell
Privátbankár.hu | 2024. július 15. 11:20
Rövid távon nyilván együttérzést, szimpátiát kelthet a Donald Trump ellen elkövetett merényletkísérlet, ám hosszabb távra van fontosabb kérdés. 
Makro / Külgazdaság Adatcunami jött Kínából
Privátbankár.hu | 2024. július 15. 10:37
Kínában a lassult a kiskereskedelmi forgalom és az ipari termelés éves növekedése júniusban, amikor stagnált a munkanélküliség.
Makro / Külgazdaság Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség? Horn Gábort kérdezzük a Klasszis Klubban
Privátbankár.hu | 2024. július 15. 09:58
A Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke július 24-én, szerdán 15 óra 30-kor lesz a vendégünk. Akit nemcsak arról kérdezünk, hogy az önkormányzati és az európai parlamenti választások eredményeként mi várható a jövőben. Például Karácsony Gergely képes lesz-e az előző mandátumához képest nagyobbnak tűnő ellenszélben irányítani Budapestet és kitölteni az újabb öt évet, hanem azt is, hogy Magyar Péter mennyire tud profitálni az EP-sikerből, valóban ő és a pártja lehet az, aki leváltja Orbán Viktor Fideszét? Ugyanakkor – már csak tanári végzettsége és gyakorlata, valamint pedagógiai vezetői tapasztalatai okán is – a hazai oktatás helyzetét is kivesézzük.
Makro / Külgazdaság Závecz Tibor: Magyar Péter világosan látja, hogyan lehet a 2026-os választást megnyerni
Csabai Károly | 2024. július 15. 09:31
A ZRI Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet alapító-ügyvezetője még azelőtt volt a Klasszis Klub vendége, hogy kiderült volna, a második újraszámlálás is Karácsony Gergely választási győzelmét hozta Vitézy Dáviddal szemben. Ám a beszélgetés egy része már a jövővel foglalkozott és nemcsak a fővárost illetően, hanem arról is bőven szó esett, milyen eredményt hozhatnak a 2026-os országgyűlési választások, például megbuktathatja-e Magyar Péter Tisza Pártja Orbán Viktor Fideszét. A Klasszis Klub 4. évfolyamának 54. adását most visszahallgathatja.
Makro / Külgazdaság Bojkottot hirdetnének Magyarországgal szemben
Privátbankár.hu | 2024. július 15. 09:04
Nem kérnek a Magyarország által rendezendő találkozóból. 
Makro / Külgazdaság Féloldalas bővülés a magyar építőiparban
Privátbankár.hu | 2024. július 15. 08:30
Több mint 7 százalékkal nőtt az építőipari termelés májusban az egy évvel korábbihoz képest. 
Makro / Külgazdaság Trump hatalomra kerülése atomfegyverkezési versenyt indíthat el
Privátbankár.hu | 2024. július 15. 07:13
Ha Donald Trump újra az Egyesült Államok elnöke lesz, és visszavonhatja a USA védelmi ernyőjét Európa fölül, az számos országot újfajta biztonsági garancia szerzésére ösztönözné.
Makro / Külgazdaság Elbukni látszik Orbán Viktor missziója
Csabai Károly | 2024. július 15. 05:42
Hiába tesz meg ugyanis kormánya a saját állítása szerint mindent az infláció leszorításáért, és hirdeti hónapról hónapra fennen, hogy ez sikerült is, továbbra is azt látjuk, hogy Európában még mindig jóval több országban alacsonyabb az éves szintű fogyasztóiár-index, mint ahányban magasabb – derül ki az eddig napvilágra került júniusi adatok alapján készült Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG