<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Egy hónappal a választások előtt a német szociáldemokraták beérték a kereszténydemokratákat. Ha folytatódnak az elmúlt hónapok trendjei, akkor csaknem 20 év után ismét megnyerhetik a választást, a jobboldal pedig kiszorulhat a hatalomból. A CDU három év alatt sem volt képes megtalálni Merkel utódját, jelenlegi vezetője kifejezetten népszerűtlen. Így könnyen lehet, hogy egy kissé száraz, de tapasztalt és megbízható északnémet kerül majd a kancellári székbe.

Németországban bekövetkezett, ami bő fél évvel ezelőtt még szinte elképzelhetetlen volt: a szociáldemokraták (SPD) behozták a kereszténydemokratákat (CDU-CSU) a közvélemény-kutatásokban. Ez azt jelenti, hogy – egy hónappal az országos parlamenti választások előtt – teljesen nyílt a verseny a bal- és a jobboldal között a kancellári posztért.

Fej-fej mellett

Az SPD két felmérésben is fej-fej mellett végzett a CDU-CSU-val: a Bild TV-nek készült kutatásban 23-23, a Bild am Sonntagnak készültben pedig 22-22 százalékot kapott mindkét politikai erő. (Egy harmadik felmérés szerint pedig a balközép párt már vezet is egy százalékponttal nagy riválisa előtt.)

Míg az SPD három százalékpontot nyert a legutóbbi felméréshez képest, és június óta felszálló ágban van, addig a CDU-CSU két százalékpontot vesztett, és – egy kis időszakot leszámítva – február óta zuhan.

A két nagyot követik a Zöldek (17 százalék), a liberálisok (FDP, 13 százalék), az Alternatíva Németországért (12, illetve 11 százalék) és a Baloldal (hét százalék).

A Zöldek, akik tavasszal még a CDU-CSU nyakában loholtak, a jelek szerint tartósan a harmadik helyre szorultak (ami persze még mindig jó eredmény a korábbi választásokhoz képest). Így a verseny a két mamutpárt között dőlhet el.

A választás párbaj lesz a CDU-CSU és az SPD között. Armin Laschetnek (a CDU-CSU kancellárjelöltje) és Olaf Scholznak (az SPD kancellárjelöltje) is jó esélye van arra, hogy kancellár legyen. Erre a két jelöltre és pártjaikra hegyeződik ki a választási kampány

- mondta Hermann Binkert, a közvéleménykutatásokat készítő Insa igazgatója.

Olaf Scholz, a nyugodt erő. (EPA/CLEMENS BILAN)   Olaf Scholz, a nyugodt erő. (EPA/CLEMENS BILAN)

De mi áll a szociáldemokraták meglepő (és egyelőre megosztott) első helyének hátterében?

CDU: párt vezér nélkül

Egyrészt a CDU-CSU mélyrepülése. A jobbközép pártszövetség, amely 2017-ben még a szavazatok mintegy 33 százalékát begyűjtve nyert választást Angela Merkel vezetésével,

nem találja a nagypolitikától fokozatosan visszavonuló kancellár utódját.

A párt éléről 2018-ban leköszönt Merkel első utódjelöltje, Annegret Kramp-Karrenbauer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és két év után fel is adta az elnöki posztot.

Utódja, az idén januárban megválasztott, áprilisban pedig kancellárjelöltté avanzsált, centrista Armin Laschet mérlege pedig kifejezetten tragikus, legalábbis ha a népszerűségben mérjük a sikert: a CDU-CSU támogatottsága 10-13 százalékponttal, 35-36 százalékról 22-23 százalékra süllyedt megválasztása óta.

Ez első látásra azért is meglepő, mert Laschet szűkebb hazájában, Észak-Rajna-Vesztfáliában sikeres – 2017 óta miniszterelnöke a legnagyobb német tartománynak –, és maga mögött tudhatja a politikai elitet.

Pragmatikus politikus, háta mögött egy sikeres választással (a 2017-es tartományival). A merkeli irányvonalat követi  

-mondta róla lapunknak korábban Kiss J. László Németország-szakértő.

Mindez azonban kevés a kancellári székhez: Laschetnek országosan gyér a támogatottsága. A CDU testvérpártjának, a CSU-nak a vezére, Markus Söder például jóval népszerűbb: ha közvetlenül lehetne kancellárt választani, Söderre a választók 40 százaléka szavazna, Laschetre 12. (Ennek ellenére – a hagyományoknak megfelelően – mégis a CDU-elnök lett a pártszövetség kancellárjelöltje.)

Óriási a lemaradása az SPD kancellárjelöltjével, Olaf Scholz-cal szemben is. 

Közvetlen kancellárválasztás esetén Scholzot 41, Laschetet mindössze 16 százalék támogatná egy augusztusi felmérés szerint.                

Süllyedő hajó

A zuhanó népszerűség miatt saját pártcsaládján belül is nő a nyomás Lascheton. Markus Blume, a CSU általános főtitkára szerint a CDU elnökének végre világossá kellene tennie, hogy milyen úton vezetné Németországot.

Egy CDU-s parlamenti képviselő, Sylvia Pantel pedig állítólag a „konzekvenciák levonására” szólította fel, ha a következő hetekben nem javulnak a mutatók.

Jobb egy rövid, fájdalmas döntést hozni, mint együtt elsüllyedni

-mondta a politikus a Bild értesülései szerint.

Laschet szerint a kampányban azt kell hangsúlyozni, hogy miben különböznek a szociáldemokratáktól és a Zöldektől, A választóknak tudniuk kell, hogy irányt választanak Németország számára. A fontos témák között említette a gazdaságot, a pénzügyeket, a belső biztonságot és a külpolitikát – üzenete és személye azonban egyelőre hidegen hagyta a választókat.

SPD: út a mélybe és vissza 

Ami a szociáldemokratákat illeti, a párt a II. világháború utáni NSZK-ban, majd az egyesült Németországban a politikai váltógazdaság egyik pillére és így a stabilitás záloga volt a CDU-CSU mellett, támogatottsága az ezredfordulón még 40 százalék körül mozgott.

2002 óta azonban nem nyert választást (mégha a nagykoalícióban hatalmon is maradt a 2009-2013 közötti időszak kivételével): az Angela Merkel vezette CDU négy alkalommal is maga mögé utasította, ebből háromszor óriási fölénnyel.

Az elmúlt évtizedben tehát az SPD-t is utolérte a nagy baloldali pártok sorsa: annyira centrista lett és kiüresedett tartalmilag, hogy tömegével fordultak el tőle hagyományos választói.

A párt az elmúlt években a futottak még kategóriába süllyedt, és számos tartományi választáson leszerepelt: idén márciusban Baden-Württembergben 11, június elején Szász-Anhaltban pedig mindössze 8,4 százalékot szerzett – igaz, Hamburgot és Rajna-vidék-Pfalzot magabiztosan megnyerte.   

Országosan

a mélypontot 2020 elején érte el, amikor a választók mindössze 12-13 százaléka támogatta – azaz a CDU-CSU mellett a Zöldek és az AFD is megelőzték.

Olaf Scholz tavaly nyáron lett nem hivatalosan kancellárjelölt (de nem lett a párt elnöke, ezt a funkciót továbbra is együtt látja el Saskia Esken és Norbert Walter-Borjans). Akkor a párt 15 százalékon állt,

most 22-23 százalékon mérik – azaz egy év alatt ötven százalékkal növelte támogatottságát.

Scholz: megbízható és kompetens

De ki az az Olaf Scholz? Az osnabrücki születésű, 63 éves politikus – egy tipikus észak-német – 17 évesen lépett be az SPD-be, és mintegy 20 éve tölt be rangosabb pozíciókat: 2002 és 2004 között az SPD általános főtitkára, 2009 és 2019 között pedig elnökhelyettese volt, 2007-től 2009-ig munkaügyi és szociális miniszterként, 2011-től 2018-ig pedig Hamburg polgármestereként ténykedett. 2018 óta alkancellár és pénzügyminiszter a negyedik Merkel-kormányban.

Német elemzők szerint Scholz a reformer kancellár, Gerhard Schröder generációjának utolsó aktív politikusa – annak idején általános főtitkárként Schröder végrehajtója volt a pártban.

Bár száraz, sztoikus, néha ridegnek ható stílusával nehezen nyeri meg az emberek szívét – nem éppen egy Helmut Schmidt –, jelentős tapasztalat áll a háta mögött.

Hamburg első embereként például megtapasztalta, milyen a Zöldekkel együtt kormányozni, de a liberálisokhoz is passzolna – ez pedig a jövendőbeli koalíciós lehetőségek szempontjából korántsem mindegy. 

Nem tüzes típus, nem feltétlenül hozza lázba pártját és a szavazókat, viszont legalább képes megnyugtatni őket.

És „mellesleg” - állítják párttársai - kompetens. Szerinte a tapasztalat mellett két dologra van szükség: jó szívre és egy tervre arról, hogy mit akarunk csinálni.

Ígéretei tipikusan baloldalinak tűnnek: évi 100 ezer új szociális lakás építése, 12 eurós minimálbér, megfizethető ápolás, női esélyegyenlőség a munkában – hogy csak néhány pontot említsünk.

Scholz további erőssége a megbízhatósága. És nem szereti a felhajtást, nem akar mindenáron feltűnni – azaz kicsit olyan, mint Angela Merkel.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Törökország nagy afrikai offenzívája – végre egy sikersztori
Káncz Csaba | 2021. október 19. 18:31
Beszorulva pénzügyileg és a főbb külpolitikai frontjain, Törökország aktív politikája Afrikában a kormányzat számára végre egy eladható sikersztori.  A kontinens az uralkodó AKP párt számára nem csak kiaknázatlan gazdasági lehetőségek ígéretét hordozza, hanem olyan területekre térhetnek vissza, ahol egykor az oszmán birodalom uralkodott.  Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Az OTP a ludas a BUX csökkenéséért
MTI | 2021. október 19. 18:16
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 281,03 pontos, 0,51 százalékos csökkenéssel, 54 356,89 ponton zárt kedden.
Makro / Külgazdaság Elhúzódó infláció elleni harcra számítanak Matolcsy Györgyék
Csabai Károly | 2021. október 19. 16:31
Alapvetően a nyersanyagárak jelentős emelkedése miatt – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének azt követő szavaiból, hogy a Monetáris Tanács újabb 15 bázisponttal, immár 1,8 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Erre a forint nagyot gyengült, az euróval szemben 2,5 egységet, amiből arra lehet következtetni, hogy a piaci szereplők a vártnál gyorsabb infláció miatt talán mégis nagyobb kamatemelést tartottak volna szükségesnek.
Makro / Külgazdaság Tartották magukat az ígéretükhöz Matolcsy Györgyék: itt az újabb kamatemelés!
Privátbankár.hu | 2021. október 19. 14:00
A piaci várakozásoknak megfelelően 15 bázisponttal, 1,8 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot. Az indoklást a Monetáris Tanács 15 órakor megjelenő közleményéből ismerhetjük meg.
Makro / Külgazdaság Márki-Zay Péter sok elemét megtartaná az orbáni gazdasági modellnek, de korrupció nélkül
Vég Márton | 2021. október 19. 13:59
Márki-Zay Péter fő üzenete a korrupció felszámolása és a fideszes lopás megakadályozása. Értékrendje szerint nem az számít, hogy egy közbeszerzést rokon vagy fideszes cég nyer el, hanem az, hogy olcsó legyen.
Makro / Külgazdaság Meghökkentő prognózist adott Orbán Viktor főtanácsadója
Csabai Károly | 2021. október 19. 11:29
A gazdaságpolitikai kérdésekben a kormányfőt képbe helyező Nagy Márton azt mondta, hogy a kormányzati költekezések miatt a negyedik negyedévben, illetve 2022 első három hónapjában a költségvetés hiánya a féléves GDP közel 16 százaléka lehet.
Makro / Külgazdaság Pénzmegvonással sújthatja Lengyelországot Brüsszel
Privátbankár.hu / MTI | 2021. október 19. 11:09
Az uniós pénzek megvonásának lehetőségére utalt az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben Lengyelországgal kapcsolatban. A lengyel kormányfő szerint a pénzügyi zsarolás megengedhetetlen.
Makro / Külgazdaság Sok községben aggasztóan alacsony a foglalkoztatási ráta
Privátbankár.hu | 2021. október 19. 10:21
A községek ötödében 60 százalék alatti volt ez a mutató 2019-ben.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: egyre többen vannak lélegeztetőn
Privátbankár.hu | 2021. október 19. 09:31
A beoltottak kevesebb mint 1 százaléka betegszik meg, és a betegség lefolyása az oltottaknál általában jóval enyhébb - közölte az operatív törzs. Egyre többen vannak kórházban.
Makro / Külgazdaság Izzasztó napja lesz ma Orbán Viktor legfontosabb szövetségesének
Privátbankár.hu | 2021. október 19. 08:55
A lengyel alkotmánybíróság nagy port kavart döntéséről vitázik ma az Európai Parlament a lengyel kormányfő részvételével. Mateusz Morawiecki szerint Lengyelország EU-tag marad, de ragaszkodik a szuverenitásához.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos