7p

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Egy hónappal a választások előtt a német szociáldemokraták beérték a kereszténydemokratákat. Ha folytatódnak az elmúlt hónapok trendjei, akkor csaknem 20 év után ismét megnyerhetik a választást, a jobboldal pedig kiszorulhat a hatalomból. A CDU három év alatt sem volt képes megtalálni Merkel utódját, jelenlegi vezetője kifejezetten népszerűtlen. Így könnyen lehet, hogy egy kissé száraz, de tapasztalt és megbízható északnémet kerül majd a kancellári székbe.

Németországban bekövetkezett, ami bő fél évvel ezelőtt még szinte elképzelhetetlen volt: a szociáldemokraták (SPD) behozták a kereszténydemokratákat (CDU-CSU) a közvélemény-kutatásokban. Ez azt jelenti, hogy – egy hónappal az országos parlamenti választások előtt – teljesen nyílt a verseny a bal- és a jobboldal között a kancellári posztért.

Fej-fej mellett

Az SPD két felmérésben is fej-fej mellett végzett a CDU-CSU-val: a Bild TV-nek készült kutatásban 23-23, a Bild am Sonntagnak készültben pedig 22-22 százalékot kapott mindkét politikai erő. (Egy harmadik felmérés szerint pedig a balközép párt már vezet is egy százalékponttal nagy riválisa előtt.)

Míg az SPD három százalékpontot nyert a legutóbbi felméréshez képest, és június óta felszálló ágban van, addig a CDU-CSU két százalékpontot vesztett, és – egy kis időszakot leszámítva – február óta zuhan.

A két nagyot követik a Zöldek (17 százalék), a liberálisok (FDP, 13 százalék), az Alternatíva Németországért (12, illetve 11 százalék) és a Baloldal (hét százalék).

A Zöldek, akik tavasszal még a CDU-CSU nyakában loholtak, a jelek szerint tartósan a harmadik helyre szorultak (ami persze még mindig jó eredmény a korábbi választásokhoz képest). Így a verseny a két mamutpárt között dőlhet el.

A választás párbaj lesz a CDU-CSU és az SPD között. Armin Laschetnek (a CDU-CSU kancellárjelöltje) és Olaf Scholznak (az SPD kancellárjelöltje) is jó esélye van arra, hogy kancellár legyen. Erre a két jelöltre és pártjaikra hegyeződik ki a választási kampány

- mondta Hermann Binkert, a közvéleménykutatásokat készítő Insa igazgatója.

Olaf Scholz, a nyugodt erő. (EPA/CLEMENS BILAN)
Olaf Scholz, a nyugodt erő. (EPA/CLEMENS BILAN)

De mi áll a szociáldemokraták meglepő (és egyelőre megosztott) első helyének hátterében?

CDU: párt vezér nélkül

Egyrészt a CDU-CSU mélyrepülése. A jobbközép pártszövetség, amely 2017-ben még a szavazatok mintegy 33 százalékát begyűjtve nyert választást Angela Merkel vezetésével,

nem találja a nagypolitikától fokozatosan visszavonuló kancellár utódját.

A párt éléről 2018-ban leköszönt Merkel első utódjelöltje, Annegret Kramp-Karrenbauer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és két év után fel is adta az elnöki posztot.

Utódja, az idén januárban megválasztott, áprilisban pedig kancellárjelöltté avanzsált, centrista Armin Laschet mérlege pedig kifejezetten tragikus, legalábbis ha a népszerűségben mérjük a sikert: a CDU-CSU támogatottsága 10-13 százalékponttal, 35-36 százalékról 22-23 százalékra süllyedt megválasztása óta.

Ez első látásra azért is meglepő, mert Laschet szűkebb hazájában, Észak-Rajna-Vesztfáliában sikeres – 2017 óta miniszterelnöke a legnagyobb német tartománynak –, és maga mögött tudhatja a politikai elitet.

Pragmatikus politikus, háta mögött egy sikeres választással (a 2017-es tartományival). A merkeli irányvonalat követi  

-mondta róla lapunknak korábban Kiss J. László Németország-szakértő.

Mindez azonban kevés a kancellári székhez: Laschetnek országosan gyér a támogatottsága. A CDU testvérpártjának, a CSU-nak a vezére, Markus Söder például jóval népszerűbb: ha közvetlenül lehetne kancellárt választani, Söderre a választók 40 százaléka szavazna, Laschetre 12. (Ennek ellenére – a hagyományoknak megfelelően – mégis a CDU-elnök lett a pártszövetség kancellárjelöltje.)

Óriási a lemaradása az SPD kancellárjelöltjével, Olaf Scholz-cal szemben is. 

Közvetlen kancellárválasztás esetén Scholzot 41, Laschetet mindössze 16 százalék támogatná egy augusztusi felmérés szerint.                

Süllyedő hajó

A zuhanó népszerűség miatt saját pártcsaládján belül is nő a nyomás Lascheton. Markus Blume, a CSU általános főtitkára szerint a CDU elnökének végre világossá kellene tennie, hogy milyen úton vezetné Németországot.

Egy CDU-s parlamenti képviselő, Sylvia Pantel pedig állítólag a „konzekvenciák levonására” szólította fel, ha a következő hetekben nem javulnak a mutatók.

Jobb egy rövid, fájdalmas döntést hozni, mint együtt elsüllyedni

-mondta a politikus a Bild értesülései szerint.

Laschet szerint a kampányban azt kell hangsúlyozni, hogy miben különböznek a szociáldemokratáktól és a Zöldektől, A választóknak tudniuk kell, hogy irányt választanak Németország számára. A fontos témák között említette a gazdaságot, a pénzügyeket, a belső biztonságot és a külpolitikát – üzenete és személye azonban egyelőre hidegen hagyta a választókat.

SPD: út a mélybe és vissza 

Ami a szociáldemokratákat illeti, a párt a II. világháború utáni NSZK-ban, majd az egyesült Németországban a politikai váltógazdaság egyik pillére és így a stabilitás záloga volt a CDU-CSU mellett, támogatottsága az ezredfordulón még 40 százalék körül mozgott.

2002 óta azonban nem nyert választást (mégha a nagykoalícióban hatalmon is maradt a 2009-2013 közötti időszak kivételével): az Angela Merkel vezette CDU négy alkalommal is maga mögé utasította, ebből háromszor óriási fölénnyel.

Az elmúlt évtizedben tehát az SPD-t is utolérte a nagy baloldali pártok sorsa: annyira centrista lett és kiüresedett tartalmilag, hogy tömegével fordultak el tőle hagyományos választói.

A párt az elmúlt években a futottak még kategóriába süllyedt, és számos tartományi választáson leszerepelt: idén márciusban Baden-Württembergben 11, június elején Szász-Anhaltban pedig mindössze 8,4 százalékot szerzett – igaz, Hamburgot és Rajna-vidék-Pfalzot magabiztosan megnyerte.   

Országosan

a mélypontot 2020 elején érte el, amikor a választók mindössze 12-13 százaléka támogatta – azaz a CDU-CSU mellett a Zöldek és az AFD is megelőzték.

Olaf Scholz tavaly nyáron lett nem hivatalosan kancellárjelölt (de nem lett a párt elnöke, ezt a funkciót továbbra is együtt látja el Saskia Esken és Norbert Walter-Borjans). Akkor a párt 15 százalékon állt,

most 22-23 százalékon mérik – azaz egy év alatt ötven százalékkal növelte támogatottságát.

Scholz: megbízható és kompetens

De ki az az Olaf Scholz? Az osnabrücki születésű, 63 éves politikus – egy tipikus észak-német – 17 évesen lépett be az SPD-be, és mintegy 20 éve tölt be rangosabb pozíciókat: 2002 és 2004 között az SPD általános főtitkára, 2009 és 2019 között pedig elnökhelyettese volt, 2007-től 2009-ig munkaügyi és szociális miniszterként, 2011-től 2018-ig pedig Hamburg polgármestereként ténykedett. 2018 óta alkancellár és pénzügyminiszter a negyedik Merkel-kormányban.

Német elemzők szerint Scholz a reformer kancellár, Gerhard Schröder generációjának utolsó aktív politikusa – annak idején általános főtitkárként Schröder végrehajtója volt a pártban.

Bár száraz, sztoikus, néha ridegnek ható stílusával nehezen nyeri meg az emberek szívét – nem éppen egy Helmut Schmidt –, jelentős tapasztalat áll a háta mögött.

Hamburg első embereként például megtapasztalta, milyen a Zöldekkel együtt kormányozni, de a liberálisokhoz is passzolna – ez pedig a jövendőbeli koalíciós lehetőségek szempontjából korántsem mindegy. 

Nem tüzes típus, nem feltétlenül hozza lázba pártját és a szavazókat, viszont legalább képes megnyugtatni őket.

És „mellesleg” - állítják párttársai - kompetens. Szerinte a tapasztalat mellett két dologra van szükség: jó szívre és egy tervre arról, hogy mit akarunk csinálni.

Ígéretei tipikusan baloldalinak tűnnek: évi 100 ezer új szociális lakás építése, 12 eurós minimálbér, megfizethető ápolás, női esélyegyenlőség a munkában – hogy csak néhány pontot említsünk.

Scholz további erőssége a megbízhatósága. És nem szereti a felhajtást, nem akar mindenáron feltűnni – azaz kicsit olyan, mint Angela Merkel.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Brit kormányfő: addig támogatjuk Ukrajnát, amíg szükséges
Privátbankár.hu | 2024. július 18. 15:34
Nagy-Britannia mindaddig folytatja Ukrajna támogatását, ameddig ez szükséges - mondta Sir Keir Starmer munkáspárti brit miniszterelnök az Európai Politikai Közösség (EPC) csütörtöki angliai csúcstalálkozóján.
Makro / Külgazdaság Mit tett a munkáspárti kormány a londoni lakásárakkal?
Privátbankár.hu | 2024. július 18. 15:03
Londonban és Anglia délkeleti régiójában a lakásárak egy év kihagyás után újra emelkedtek.
Makro / Külgazdaság A szomszédba tart a német kancellár, zsíros üzlet lehet belőle
Privátbankár.hu | 2024. július 18. 12:04
A német kancellár és az Európai Bizottság illetékes biztosa Szerbiában tárgyal vélhetően az ország lítiumkincsének felhasználásáról. Ez nagy esély a szerbeknek, de várhatóan nagy természetrombolással járna.
Makro / Külgazdaság Rossz lóra tett Orbán Viktor, uniós mentőövvel mentenék a helyzetet
Privátbankár.hu | 2024. július 17. 16:15
A magyar gazdaság fejlődését a kormány jórészt az elektromos autózáshoz kötötte, ennek fejlődési pályája azonban megtört. Úgy tűnik a problémák komolyabbak, így a kabinet által vázolt uniós javaslatcsomag sem jelent biztos megoldást.
Makro / Külgazdaság Taylor Swift Németországban lenyomja a foci Eb-t? Hol van az a Swiftkirchen?
Bózsó Péter | 2024. július 17. 15:11
Az amerikai megasztár koncertjei vagy a labdarúgó Európa-bajnokság pezsdíti jobban a gazdaságot? Egy német város még nevét is megváltoztatta, nem, nem a foci miatt.
Makro / Külgazdaság Ez az, amire nagyon vágyik Orbán Viktor és az eurózónában már valóság
Privátbankár.hu | 2024. július 17. 13:54
Lassult az éves infláció az euróövezetben júniusban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán közölt végleges adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Megint lenyelik az árcsökkentést a benzinkutasok? Csütörtökön kiderül
Privátbankár.hu | 2024. július 17. 12:46
Újra csökken mind a benzin, mind a gázolaj nagykereskedelmi ára. De nem biztos, hogy ezt tankoláskor érezni is fogjuk.
Makro / Külgazdaság Ukrajna a háborúban is meglépte, amiről mi csak álmodozunk
Privátbankár.hu | 2024. július 17. 10:28
Idén októberben lesz az utolsó óraátállítás Ukrajnában.
Makro / Külgazdaság Megint útra kel Orbán Viktor, folytatódik a "békemisszió"?
Privátbankár.hu | 2024. július 17. 10:02
Csütörtökön már újabb állam- és kormányfőkkel lesz randevúja a magyar miniszterelnöknek.
Makro / Külgazdaság Végre egy jó hírt kaptak a britek
Privátbankár.hu | 2024. július 17. 09:46
Tartotta a jegybanki célt az infláció júniusban is.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG