Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
Ezeken a hasábokon a múlt héten emeltem ki, hogy pánik uralkodott el a CDU vezérkarán és Angela Merkel belső körén. A COVID-19 járvány feltartóztatásával és az oltási program menedzselésével kapcsolatos súlyos kérdőjelek és a napi rendszerességgel felbukkanó korrupciós ügyek oda vezettek, hogy a CDU támogatottsága beomlott. A nagy konzervatív párt vezetésében pedig már érezhető a düh a kancellár irányába.
Történelmi mélyponton
A CDU/CSU támogatottsága a második világháború óta nem látott mélypontra, 25 százalékra esett a napokban. Ez már azt jelenti, hogy a szeptemberi általános választások után a Zöldek által vezetett koalíció a szociáldemokrata SPD-vel és a szabadpiacpárti FDP-vel már a mandátumok többségét birtokolnák a szövetségi parlament alsóházában, a Bundestag-ban.
Valóban, a koronavírus-járvány hatékony kezelésének látványos csődje fejreállította a német nagypolitikát. Az akaratát egyre kevésbé érvényesíteni tudó kancellár az utóbbi órákban ráadásul nyílt vitába bonyolódott számos szövetségi miniszterelnökkel a járványkezelési stratégiáról.
A COVID-19 járvány eddig több mint 70 ezer halálesethez vezetett Németországban – és a fertőzések száma gyorsan emelkedik. Aztán ott van még a lezárások szigorúságának kérdése is, amelyet az Oxfordi Egyetem mér, és amely rendkívül magas Németország esetében.
Első alkalommal történt a 16 éves mandátuma alatt, hogy Merkel kancellár múlt héten nyilvános bocsánatkérésre kényszerült egy hiba miatt. Pontosan egy hete ugyanis a kancellár és pár szövetségi miniszterelnök bejelentette az ország szigorú lezárását húsvétra – mindezt az éjjel közepén, zárt ajtók mögött eldöntve. Még a bevásárlóközpontokra is lezárás várt (pár óra kivételével szombaton).
A német üzleti élet nagy játékosait és a teljes vendéglátóipart hidegzuhanyként érte a hír – mivel korábban Berlin szabadabb mozgást ígért húsvétra, mint tavaly. Sokakat az is felháborított, hogy a kancellár eufemisztikusan „nyugalmi időszaknak” (Ruhepause) nevezte a lezárást.
A színfalak mögött azonban olyan szinten berobbantak az indulatok, hogy Merkel másnap bocsánatkérésre kényszerült. A kormányzat tehát előbb elveszítette az ellenőrzést a vírus terjedése, aztán a kommunikációs narratíva fölött is. A múltban a kancellár mindig vissza tudta nyerni a kontrollt a folyamatok fölött: így volt ez az euróválság idején és a migránsválság első időszakában is.
Egy fejreállás kronológiája
De hogyan jutott el a német kormány idáig? Bizony-bizony, a járvány reflektorfénybe helyezte a Merkel-kormányzat sokszor rejtve maradt hibáit: a kockázat kerülését, illetve idegenkedését a hosszú távú tervektől és stratégiáktól.
Most azonban itt az óriási leégés: míg holnapig várhatóan az Egyesült Királyság lakosainak 40 százaléka megkap legalább egy oltást, addig ez Németország esetében alig 10 százalék. Ez azt jelenti, hogy sok sérülékeny ember még mindig kitett a vírusnak – az új mutánsok pedig gyorsabban tudnak kifejlődni és terjedni. A német sajtó rászállt a kormányra, egyenesen „oltási szégyennel” vádolva azt.
Merkel az évek alatt folyamatosan gyűjthetett erőt az óriási nemzetközi presztízséből. A kancellár az EU nem-hivatalos vezetője volt és ez komoly hátszelet adott a belpolitikában is. Ám napjainkra a német kormány és az EU krízise már kéz a kézben halad.
Ugur Sahin, a BioNTech egyik alapítója már januárban megkérdőjelezte az EU csigalassúsággal haladó vakcinabeszerzését. A német polgárok most teljes joggal kérdezik, hogy Berlin hogyan szervezhette ki ezt a stratégiai ügyet Brüsszelnek. Mindennek tetejébe az EU Bizottság népszerűtlen és hiteltelen elnökének, Ursula von der Leyennek?!
Merkel és von der Leyen közös betlije komoly árnyat vet Németország európai hitelességére. Bizottsági forrásaink szerint von der Leyen vezetési stílusa is feszültséget kelt: túlságosan elzárkózó személyiség, miközben csak egy kis csoportra támaszkodik a döntései meghozatalakor. Ráadásul ezek mindketten németek: egyrészt a kabinetfőnőke, Björn Seibert, másrészt a kommunikációs tanácsadója, Jens Flosdorff.
Több mint 200 bankvezető véleményét gyűjtötték össze. 
