„Nyolc éve nem látott magasságokat ért el Magyarországon a belső fogyasztás” - jelentette ki Szatmáry Kristóf pénteken Budapesten az MTI jelentése szerint. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett adatok szerint ugyanis januárban több, mint hat százalékkal nőtt az országban a kiskereskedelmi forgalom az előző év hasonló időszakához viszonyítva. „A tavalyi év közepétől az emberek többet költenek Magyarországon és érezhetően növekszik a belső fogyasztás. Ez az elmúlt hét hónapban folyamatosan megjelenik a statisztikai adatokban is” – tette hozzá.
Valóban, ha megvizsgáljuk a számokat, a kiskereskedelmi volumenindex januárban 102,9 százalék volt, egy évvel korábban 97,4, ami 5,65 százalékos bővülés. Az indexet úgy számítják, hogy a 2010-es átlagot 100 százaléknak veszik, tehát 2013. elején pár százalékkal a 2010-es szint alatt, 2014 elején pedig afelett fogyasztottunk. A havi adatokat mutató görbe (kis grafikon) már tavaly év elejétől felfelé tart. De hogy néz ki a hosszú távú kép?
Egyrészt úgy, hogy nagyjából a pénzügyi válság kiteljesedése, a 2009-es év óta nemigen mozdult el érdemben ez a mutató a 100 százalékos szint közeléből, a tavalyi teljes év átlaga is csak 99,9 százalék volt, azaz összességében a 2010-es szinten fogyasztottunk. Másrészt pedig ez az index tíz évvel ezelőtt, 2004-ben is 102,3 százalék volt – 2003-ban csak 96,3 –, tehát az utóbbi években nagyjából a tíz évvel ezelőtti szinten stagnálunk. Az utóbbi idők javulása, bár biztató, ezen még szintén nem lépett túl lényeges mértékben.
Hogy miért történt mindez, arról sok szó esett már közgazdászok között, illetve a szaksajtóban. A túlzott eladósodás, a pénzügyi válsággal szembeni sebezhetőség, az ahhoz való elégtelen alkalmazkodás, elhibázott gazdaságpolitikák, megszorítások és nem megszorítások sorozata, hogy csak pár címszót említsünk.
A grafikon egyébként nagyon hasonlít a GDP hosszú távú alakulását bemutató grafikonunkra, érdemes összevetni a kettőt. Már csak azért is, mert meg nem termelt nemzeti jövedelemből hiba lenne (ismét) sokat fogyasztani.
(A Nap grafikonja-sorozatunk további részeit itt olvashatja.)
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
