A múlt hét egyik meglepetése az volt, hogy a GDP 2,7 százalékkal növekedett a negyedik negyedévben az előző év hasonló időszakához képest, ami kétségtelenül pozitív fejlemény. Az egész évet tekintve viszont csak 1,1 százalékos volt a növekedés, amit kirobbanónak nem nevezhetünk, főleg, hogy az előző évben meg 1,6 százalékos visszaesés volt.
Sok közgazdász elmondta már, hogy ezek a kilengések nagyrészt a mezőgazdaságnak köszönhetőek, amely az időjárás függvényében az egyik évben rosszul, a másikban jól teljesített, mint mindig. Az mindenképpen nagyon jó, hogy megindult a növekedés, de...
Némi óvatosságra ad okot az is, hogy 2010 végén-2011 elején is voltak hasonló szép számok, két százalék feletti negyedéves adatok, ráadásul több is egymás után, amit azután mégis recesszió követett 2002-ben (lásd a grafikont pénteki cikkünkben). A kérdés tehát főleg az, mennyire tartható fenn a jelenlegi folyamat, tartós-e, vagy csak egy-két fecske, mely nem csinál nyarat.
Egy negyedév adatából nem lehet messzemenő következtetéseket levonni – halljuk sokszor. Hogy néz ki a „nagy kép” (big picture), a nagy egész? Nem túl jól, amint grafikonunkon is látható, a statisztikai hivatal (KSH) által számított GDP indexe (384 százalék) még mindig nem érte el teljesen a 2005-ös szintet (385 százalék). Vagyis, épphogy alulról súroljuk a 2005-ös színvonalat, közel tíz év alatt nem növekedtünk semmit. Egy másik megközelítésben a 2009-es válságév óta lényegében stagnálunk, megszűnt az érdemi növekedés. Valami van, a trend inkább felfelé tart, de nagyon lassan.
Végül nem árt megjegyezni, az, hogy a GDP, a „bruttó hazai termék” egyre magasabb, semmit nem mond arról, hogyan él a lakosság. Attól egy országban akár a fél lakosság is kihalhat, a GDP csak egy átlag, nem utal arra, hogy hogyan osztják el a javakat. Nőhet úgy is a GDP, hogy sokan egyre rosszabbul, kevesen pedig egyre jobban élnek, vagy például a lakosság helyzete stagnál, de gazdagodik az állam.
(Ami a módszertant illeti, ebben az adatsorban a GDP-t a KSH az 1960-as értékhez képest ábrázolta százalékban, az 1960-as volt a 100 százalék. Ennek a 384 százalékánál, azaz kevesebb, mint négyszeresénél tartunk most. A 2013-as adatot úgy kaptuk, hogy a 2012-est felszoroztuk a KSH pénteki közleményében említett 1,1 százalékos növekedéssel.)
Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon, az euró és a svájci frank ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 0,6 százalékkal. 
