A tizenhármas kereskedelmi tévécsatorna értesülése szerint a szavazatok közel kilencvenkét százalékos, nem hivatalos feldolgozottsága alapján a két legnagyobb párt harminckét-harminckét mandátumot szerzett a százhúsz tagú kneszetben.
A hírek szerint Benjámin Netanjahu, a Likud vezére bizonyosan nem tudja létrehozni a "természetes szövetségeseiből" álló újabb koalíciót, és nincs elég ereje a kneszet ismételt feloszlatására sem, ahogy az áprilisi választások után volt.
Netanjahu éjszakai beszédében kijelentette, hogy Izraelnek erős, stabil és cionista kormányra van szüksége, de nem részletezte, hogy mit ért ez alatt. Ugyanakkor hangoztatta, szerinte arabok nem lehetnek részei a kormánynak. A tömeg szónoklata alatt azt kiabálta, hogy nem akarnak egységkormányt.
Beni Ganz, a Kék-fehér párt vezetője az első exit poll eredményeinek bejelentése után több órával megtartott beszédében óvatosan bizakodó volt, s türelmet kért a párt lelkes éltetőitől. A tévé szerint megkezdte a koalíciós tárgyalások előkészítését, és közölte: tárgyal az összes párttal, és egyik első lépéseként felhívta az Egyesült Arab Lista vezetőjét.
Egységkormány
A mérleg nyelve, az előzetes várakozásoknak megfelelően, a kilenc parlamenti helyet szerzett Avigdor Liberman lesz, aki korábbi ígéretéhez hűen bejelentette, hogy szerinte csakis egységkormány jöhet létre, amelyben pártjával ő is szerepet vállal.
Izraelben nagy jelentőséget tulajdonítanak a 3,25 százalékos kiesési küszöb körüli pártoknak, mert bejutásuk, illetve kívül rekedésük döntő befolyással volt a politikai térkép kialakulására. Az előrejelzések szerint most úgy tűnik, végül bejutott mind a két baloldali kisebb párt, a Demokratikus Tábor és a szociáldemokrata Munkapárt-Híd választási szövetség is, kívül maradt viszont a nyíltan arabellenes Zsidó Hatalom (Ocma Jehudit).
A legnagyobb költségvetési többlet Cipruson (4,0 százalék), Írországban (2,5 százalék) és Dániában (2,0 százalék) volt. 
