A külgazdasági és külügyminiszter erről a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) évnyitó estjén beszélt. Mint ismert, Németországot tavaly decembertől egy szociáldemokrata-Zöld-liberális kormánykoalíció irányítja.
Hozzátette: a pandémia nyomán új világgazdasági korszak köszöntött be, amelynek Magyarország a nyertesei közé tartozik. Szerinte a siker alapját az egykulcsos adó bevezetése, a vállalatok terheinek csökkentése adta, ahogy fontos szerepe volt a beruházásoknak, illetve annak is, hogy Magyarország körülbelül két hónappal az európai átlag előtt tudta megnyitni a gazdaságát a járvány idején.
A vírussal szemben az oltás, a gazdasági válsággal szemben a beruházások jelentették a hatékony választ
- fogalmazott.
Szijjártó Péter szerint
a német-magyar kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke tavaly meghaladta az 50 milliárd eurót, ezzel pedig rekordot döntött. Magyarországon a német vállalatok alkotják a legnagyobb beruházói közösséget: mintegy hatezer cég 300 ezer embernek ad munkát.
Rámutatott, hogy a jelen formájában 2014 óta létező befektetésösztönzési rendszer keretében eddig
158 német vállalat kapott magyar állami támogatást, aminek nyomán 7,3 milliárd eurónyi beruházást hoztak az országba, több mint 30 ezer munkahelyet teremtve.
Tájékoztatása szerint a járvány kezdete óta 101 német cég hajtott végre beruházásokat Magyarországon 451 millió eurónyi értékben. Ehhez az állam 146 millió euróval járult hozzá, így segítve 59 ezer munkahely megőrzését.
A világjárvány sem tudta megingatni a német vállalatok és Magyarország együttműködését
- mondta.
Szijjártó Péter végezetül úgy vélekedett, hogy "Európa most nem a legszebb időszakát éli, komoly válságok tesznek minket próbára". Szerinte Magyarország mindig vesztese volt Kelet és Nyugat konfliktusának,
így mindenképp el akarja kerülni a hidegháború kiújulását, ezért fontosnak tartja a nyugodt hangvételt és a pragmatikus, civilizált együttműködést.
A DUIHK mintegy 900 tagvállalatot számlál a gazdaság csaknem összes ágazatában.
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
