Az Európai Bizottság (EB) tavaszi gazdasági előrejelzése szerint Magyarországon 2020-ban, 5 százalékkal csökkent a magyar bruttó hazai termék, míg a testület februári prognózisa 5,3 százalékos visszaesést jósolt. A szerdán közzétett elemzés szerint, Magyarország a koronavírus-járvány okozta recesszióból való fokozatos kilábalását megszakíthatta a járvány harmadik hulláma, de a fellendülés várhatóan tovább folytatódik a korlátozó intézkedések feloldásával. Az elemzők 2021-re 5,0 százalékos, 2022-re 5,5 százalékos növekedést jósolnak, ami 0,5 százalékponttal magasabb a februári előrejelzésben közölt adatoknál.
A jelentés rámutatott: a foglalkoztatás 2021 első negyedévében 1,1 százalékkal maradt el a járvány előtti szintjétől, azonban a bérek erőteljes növekedése továbbra is fennmaradt. A reálbérek 2021 februárjában, a magánszektorban 8,9 százalékkal, a közszférában pedig 13,5 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Ez utóbbihoz az egészségügyi dolgozók béremelése is hozzájárult - jegyezték meg.
Az inflációt tekintve, amely az elmúlt hónapokban a magasabb nyersanyagárak és a jövedékiadó-emelések hatására emelkedett, az előrejelzés szerint 2021 áprilisában és májusában 5 százalék közelében tetőzik. Noha a prognózis szerint, az általános infláció visszaszorul, a maginfláció magas maradhat, többek között a gazdaság újraindítását követően kialakuló árnyomás miatt. A 2020-as átlagos, 3,4 százalékos infláció után, idén 4, jövőre pedig 3,2 százalékos inflációt prognosztizálnak az elemzők. Az államháztartás GDP-arányos hiánya a 2020-as 8,1 százalékról idén 6,8 százalékra, jövő évre pedig 4,5 százalékra csökkenhet a brüsszeli testület szerint.
Európában is javulnak a kilátások
Az Európai Unió gazdasága 2021-ben 4,2 százalékkal, 2022-ben 4,4 százalékkal bővülhet, míg az euróövezet gazdasága ebben az évben 4,3 százalékkal, jövőre pedig 4,4 százalékkal fog nőni. A téli előrejelzésében az EB az euróövezetben idén és jövőre is csak 3,8 százalékos gazdasági növekedést várt és az EU gazdaságára 2021-ben 3,7 százalékos, 2022-ben pedig 3,9 százalékos bővülést prognosztizált.
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: mind az EU, mind az euróövezet gazdaságának várható erőteljes fellendülése a beoltott lakosság aránya növekedésének és a rendkívüli korlátozások fokozatos feloldásának köszönhető. A várható növekedést a magánfogyasztás, a beruházások és az erősödő globális gazdaságból származó növekvő uniós export iránti kereslet serkenti majd.
A koronavírus-járvány rendkívüli sokkot jelent Európa gazdaságai számára. Az európai gazdaság tavaly nyáron kezdődött fellendülése megakadt 2020 negyedik negyedévében és 2021 első negyedévében a koronavírus-járvány visszaszorítását célzó, újabb rendkívüli intézkedéseket bevezetésével. Az Európai Unió gazdasága 6,1 százalékkal, az euróövezet gazdasága pedig 6,6 százalékkal zsugorodott 2020-ban.
Kiemelte: a munkaerőpiaci körülmények lassú javulásnak indulnak. A foglalkoztatás 2020 második felében emelkedett, a munkanélküliségi ráta a legtöbb tagállamban valamelyest csökkent. A munkaerőpiacoknak azonban időre van szükségük a teljes felépüléshez. A rendkívüli intézkedések fokozatos feloldása miatt a vállalatoknak még sok idő áll rendelkezésére a munkaerőfelvételre. Az előrejelzés szerint az uniós munkanélküliségi ráta 2021-ben 7,6 százalék, 2022-ben 7 százalék, az euróövezetben 2021-ben 8,4 százalék, 2022-ben 7,8 százalék körül alakul.
Elmondta, az infláció az év elején meredeken emelkedett, az energia drágulása és számos ideiglenes, technikai tényező miatt, a mutató azonban az év folyamán jelentősen változik majd, az előrejelzés szerint az EU-ban 2021 folyamán 1,9 százalék, 2022-ben 1,5 százalék lesz az infláció. Az euróövezetben 2021-ben 1,7 százalék, 2022-ben 1,3 százalékos infláció várható.
Gentiloni kiemelte: az államadósság mértéke 2021-ben csúcspontot ér el. A háztartások és vállalkozások állami támogatása létfontosságú szerepet játszott a világjárvány gazdaságra gyakorolt hatásainak enyhítésében, a tagállamok azonban ezzel egyidejűleg növelték adósságuk szintjét. Az összesített államháztartási hiány az EU-ban ebben az évben körülbelül fél százalékponttal, a bruttó hazai termék (GDP) 7,5 százalékára nő, az euróövezetben pedig körülbelül háromnegyed százalékponttal a GDP 8 százalékára nő.
Az előrejelzések szerint 2021-ben Dánia és Luxemburg kivételével valamennyi tagország államháztartási hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát. Jövőre azonban az összesített költségvetési hiány a felére, alig 4 százalék alá csökken mind az EU-ban, mind az euróövezetben. A GDP 3 százalékát meghaladó hiányt mutató tagállamok száma jelentősen csökkenni fog - tette hozzá.
Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya az előrejelzés szerint az idén 94 százalék lesz az Európai Unióban, majd 2022-ben kis mértékben, 93 százalékra csökken. Az euróövezet GDP-arányos adóssága ugyanezt a tendenciát követi. Miután az idén 102 százalékra emelkedik, 2022-ben várhatóan 101 százalékra esik vissza - tette hozzá az uniós biztos.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök elítélte a megnyilvánulást. 
