Ugrott a GDP
2014 első negyedévében – igen alacsony bázishoz képest – a magyar GDP hét éve nem látott mértékben, 3,5%-kal emelkedett, s az EU-ban is csak a lengyel és román adat volt magasabb. A legtöbb ágazat dinamikusan növelte teljesítményét. Az ipari termelés 8,4%-kal, ezen belül a feldolgozóipari 10%-kal emelkedett. A bővülésben elsősorban a járműgyártás és az ehhez kapcsolódó beszállító ágazatok eladásainak növekedése játszott szerepet.
Ugrott a belső kereslet, csökkent a munkanélküliség
Ezzel összefüggésben hosszú idő után nemcsak a kivitel, hanem a belföldi értékesítés is emelkedett. Márciusban két éves visszaesés után, ha szerény mértékben is, de már az elektronikai ipar termelése is bővült. Az építőipari termelés több mint 20%-kal lett nagyobb, rendkívül kedvező időjárási viszonyok közepette. A kiskereskedelmi forgalom 6,4%-kal, de a dohányforgalom megváltozott számbavételét figyelmen kívül hagyva is 4%-kal nőtt. Az adatok bizonytalanságát jelzi, hogy az áfa-bevételek ennél kisebb mértékben, az I. negyedévben csak 1,4%-kal, az első négy hónapban 3%-kal emelkedtek, miközben a pénztárgépek NAV-hoz kapcsolása miatt elvileg fehéredő hatásnak is jelentkeznie kellett volna.
A munkanélküliek száma egy év alatt 2,9 százalékponttal, 8,1%-ra csökkent. Ez nagyrészt a közmunka és a külföldi munkavállalás következménye, de az I. negyedévben végre a közmunkások nélkül is 2,3%-kal emelkedett a foglalkoztatás.
A beruházások alacsony bázishoz viszonyított látványos növekedése az I. negyedévben is folytatódott (22,6%), az év során azonban lassulás várható.
Többet keresünk, a rezsicsökkentés lehúzza az inflációt
Az I. negyedévben a bruttó átlagkereset 1,8%-kal, a közmunkások nélkül 6,4%-kal emelkedett. Mivel a nettó keresetek ugyanennyivel nőttek, az áremelkedés pedig átmenetileg megszűnt, az I. negyedévben a reálkeresetek is ugyanennyivel emelkedtek. Az idei béremelések a versenyszektorban a rendkívül alacsony infláció miatt feltehetőleg elmaradnak a tavalyitól, a közmunkások száma és ezzel aránya pedig valamelyest csökkenni fog. Így a bruttó átlagkereset 3% körül emelkedik.
Áprilisban 0,1%-kal csökkent a magyar árszínvonal, s az EU másik hat tagállamában is defláció volt. A magyar adat elsősorban nem a piaci folyamatok, hanem a diktált rezsicsökkentés következménye: a maginfláció 2,4% volt. Az év hátralevő részében ugyan elkerülhetetlen a piaci áremelkedés, azonban az őszi újabb rezsicsökkentést is figyelembe véve az idei infláció 0,5% körüli, esetleg ez alatti lesz. Így a reáljövedelmek 3% körüli emelkedése mellett a kiskereskedelmi forgalom 3%-os és a fogyasztás 2% körüli növekedése várható. A vásárlóerő ideihez hasonló, mesterséges növelése azonban 2015-ben már aligha lehetséges.
A hiány és az államadósság is magasan jár
Az államháztartási hiány az első négy hónapban csaknem elérte az éves előirányzatot, a GDP-arányos államadósság pedig a tavaly év végi, mesterségesen alacsony 79,2%-ról az I. negyedév végére átmenetileg 84,6%-ra emelkedett. Mivel a túlzottdeficit-eljárás újraindulásának elkerülése már csak az EU-forrásokhoz való hozzáférés miatt is a kormány elsődleges célja, a 3% alatti deficit elérése szinte biztosra vehető. Ennek terhei közvetlenül feltehetőleg az üzleti szférát fogják érinteni, s csak ennek továbbhárítása a lakosságot.
Idén is az óvatosság dominálhat. 
