Majd hozzátette: "meglehetősen hamar fel fogják szabadítani magukat". A kaliforniai eseményen Biden arra reagált, hogy többen mobiltelefonokat tartottak a magasba, a kijelzőn a Szabad Iránt! szöveggel. A washingtoni kormányt egyre több bírálat érte iráni-amerikai aktivisták részéről, akik azt követelik, hogy a Fehér Ház a síita államban zajló tüntetések után ne tegyen további erőfeszítéseket a 2015-ös atomalku feltámasztására.
Az Egyesült Államok októberben több iráni tisztségviselőt sújtott szankciókkal a Mahsza Amini halálát követően kezdődött tiltakozások vérbe fojtása miatt. Amini az erkölcsrendészet őrizetében vesztette életét. Iráni jogvédők szerint legalább háromszáz tüntető halt meg és 14 ezret vettek őrizetbe a megmozdulások kezdete óta.
Washington nemrég amiatt is büntetőintézkedéseket szabott ki, hogy Irán drónokkal és technikai segítséggel látta el Oroszországot az ukrajnai háborúban. Eközben Iránban pénteken megemlékeztek az amerikai nagykövetség 1979-es elfoglalásának évfordulójáról. Az állami televízióban kormánypárti demonstrációkról készült felvételeket vetítettek. Az évforduló alkalmából beszédet mondott Ebrahim Raiszi iráni államfő is, melyben Biden szavaira reagálva kijelentette: Irán 43 éve felszabadult.
Az amerikai nagykövetség egykori épületénél elhangzott beszédben Raiszi egyúttal kitért az Iránban zajló tüntetéssorozatra is. "Bárki, aki a legkisebb mértékben is megszegi a biztonsági előírásokat és zavargásokat szít, az az iszlám forradalom ellenségeihez közeledik" - fogalmazott. Helyszíni beszámolók szerint az államfő szavaira a tömeg a máskor is gyakorta elhangzó "halál Amerikára", illetve "halál Izraelre" jelszavakkal válaszolt.
1979. november 4-én, hónapokkal az iráni iszlám forradalom után az új vezetést támogató diákok megrohamozták és elfoglalták az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét, arra hivatkozva, hogy Washington megpróbálta aláásni az új rendszert, és beavatkozott az iráni belpolitikába. Az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy Jimmy Carter amerikai elnök engedélyezte a halálosan beteg korábbi sah amerikai gyógykezelését.
A támadók túszul ejtették a diplomáciai képviseleten tartózkodó mintegy 70 embert. Két hét után női vagy fekete foglyaikat elengedték, de az 52 megmaradt túszt börtönkörülmények között őrizték. Az Egyesült Államok katonai akciót indított a foglyok kiszabadítására, amely csúfos kudarcba fulladt. A 444 napig tartó túszdráma és a látványos katonai fiaskó végképp elmérgesítette Washington és Irán viszonyát. Az 52 fogoly 444 nap rabság után 1981. január 20-án, Ronald Reagan beiktatásának napján nyerte vissza szabadságát. (MTI)
