|
| Recep Tayyip Erdogan (Kép forrása: EPA/YURI KOCHETKOV) |
Ahogy arról korábban is írtunk, június 24-én előrehozott elnök- és parlamenti választást tartanak Törökországban a végrehajtó elnöki rendszer bevezetése érdekében - jelentette be Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán. Az év kezdete óta sokak számára nem az volt a kérdés, tartanak-e előrehozott választásokat, hanem, hogy mikor. A válasz múlt szerdán érkezett, a bejelentés pedig tizennyolc hónappal korábbra időzítette a voksolást az eredeti terveknél. De mit nyerhet a török államfő, hogy négy év alatt immár hatodik alkalommal vezeti a törököket a szavazófülkékhez?
|
Erdogan nem ér rá egy évig: azonnal teljhatalmat akar Több mint egy évvel előrehozták a törökországi választásokat - Erdogan szerint sürgősen szükség van arra, hogy teljhatalmat kapjon. Tovább >>> |
Erdogan a lépést azzal indokolta, hogy Törökországnak minél hamarabb le kell küzdenie azokat a bizonytalanságokat, amelyeket a török haderő által folytatott szíriai hadműveletek és a térségben zajló történelmi jelentőségű események jelentenek. Hozzátette: még ha úgy tűnik is, hogy komoly gond nincs, a régi rendszer betegségeivel a török vezetés minden lépésnél szembesül. A döntések hatékonyabb végrehajtása érdekében egyre sürgősebbé vált az átállás az új rendszerre – tette hozzá.
Bár a hitelezési rendszer fellendülése és pár egyéb gazdaságélénkítő tevékenység 7 százalék feletti növekedést hozott magával, a török gazdaság kezdi elveszíteni lendületét. Az infláció már több mint egy éve kétszámjegyű, egy hónap múlva pedig az ország két legnagyobb konglomerátuma fog összeülni, hogy egy nagyjából 9 milliárd dolláros tartozást rendezzenek, A török líra árfolyama már 2013-ban felére esett a dollárral szemben, március óta pedig folyamatosan negatív rekordokat dönt.
A befektetők Erdogant látnák szívesen
Az előrehozott választások híre ugyanakkor kissé feltornázta az árfolyamot, ami az Economist szerint arra utal, hogy a befektetők Erdogan győzelmét várják, ami visszaszorítaná az ösztönző kiadásokat. A török államfő tisztában van ezzel az erős recesszióval, így mihamarabb tartanak szavazást, annál több az esélye menteni a menthetőt.
|
Erdogan már külföldről is begyűjti az ellenségeit Már legalább nyolcvan embert hozatott vissza Törökországba a titkosszolgálat. Részletek >>> |
Az áprilisi népszavazás döntött a végrehajtó elnöki rendszer jövőbeni bevezetéséről. Az alkotmánymódosítás azonban eredetileg a 2019. november 3-ára tervezett elnök- és parlamenti választással lépett volna életbe. A parlamenti választásokat a jelenlegi négy helyett öt évente tartják, júniusi szavazás lesz ráadásul az első eset, hogy egyszerre tartanak elnök- és parlamenti választást – ezt az az alkotmánymódosítási csomag tette lehetővé, amely 2017-es népszavazás során újabb hatásköröket biztosított a török államfőnek.
A módosítás révén az államfő párttag lehet, míg eddig hagyományosan semleges közszereplőként kellett tevékenykednie. Ezt tavaly májusban Erdogan már valóra is váltotta azzal, hogy közel három év után ismét a kormánypárt tagja, majd elnöke lett. Az államfő hatáskörébe kerül a rendkívüli állapot bevezetése, feloldása és esetleges meghosszabbítása. A parlament továbbra is kidolgozhat, módosíthat és visszavonhat törvényeket, valamint ellenőrizheti az államfő intézkedéseit.
A teljes média a kezében van?
Az alkotmánymódosítás kiszélesíti a mindenkori államfő jogköreit, aki a végrehajtó hatalom feje lesz. Ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. A lépéssel megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény.
A választási versenyen ismét hatalmas előnnyel indul, az ellenzéknek mindössze két hónapja marad egy valamirevaló kampánnyal előállnia. A legfőbb ellenzék még nem tudott felmutatni egy elnökjelöltet sem, a kurd vezetőség színe-java pedig jelenleg is börtönben van terrorizmus vádjával. A várakozások szerint egy újonnan összeharácsolt nacionalista párt nem indulhat majd posztért, jelenleg az egykori belügyminiszter az egyetlen, aki reális ellenfele lehet Erdogannak júniusban.
A tisztességes választás gondolatát már most érdemes elvetni, a török államfőnek ugyanis lényegében teljes irányítása van a sajtó felett, beleértve az újságokat, amely a teljes médiafogyasztás 90 százalékát teszi ki Törökországban. Az ellenzési sajtó ráadásul végképp gyengélkedik, miután több mint száz újságíró jelenleg is rács mögött van. A szükségállapot kihirdetése óta Erdogan gyakorlatilag teljhatalmat élvez, a mostani bejelentést követően a parlament ismét meghosszabbította három hónappal a rendelkezést.
|
Padlógázzal a falnak - Törökország iszlamista állammá alakul Erdogan még azelőtt be akarja söpörni az új mandátumot a szükségállapot árnyékában, mielőtt a túlhevült gazdaság rohamos lassulásnak nem indul. Egyben maximálisan ki akarja használni azt a soviniszta és iszlamista hullámot, amelyet a kurdok elleni észak-szír hadjárata váltott ki támogatói körében. A hivatalosan még mindig szekuláris Törökország annak a határára érkezett, hogy egy iszlamista állammá alakuljon. További részletek a Privátbankár.hu-n. >>> |
Megkapta az engedélyt a Mol. 
