Mintegy 40 százalékkal csökkent a levegőben lévő szálló por koncentrációja a kelet-kínai városokban azóta, hogy a kínai kormány 2013-ban szigorú intézkedéseket rendelt el a légszennyezés elleni harcban, ám a drámai mértékű csökkenés megváltoztatta a légkör összetételét és súlyos ózonszennyezést idézett elő.
Az elmúlt években Kínában a levegő minőségének figyelésére több mint ezer megfigyelő állomást hoztak létre, amelyek soha nem látott mennyiségű adatokat szolgáltattak a környezet állapotáról. A Nankingi Egyetem és a Harvard Egyetem kutatói az adatokat tanulmányozva figyeltek fel a meglepő jelenségre, tanulmányukat az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) tették közzé.
Az ózon a szmog egyik fő összetevője, egy sor kémiai reakció során jön létre. Az energiafelhasználásból származó nitrogén-monoxidból nitrogén-dioxid keletkezik, a folyamatot elősegítik a kipufogó gázok szénhidrogénjei és a természetes szénhidrogének. A nitrogén-dioxid a napfény hatására nitrogén-monoxiddá és atomos oxigénné bomlik, utóbbi pedig egy oxigénmolekulával ózont alkot.
A kínai és az amerikai kutatók kimutatták, hogy a szállópor egyfajta szivacsként működik az ózonszennyezést okozó vegyületeket illetően, felszívja azokat, és megakadályozza az ózonképződést. Oly sok szállópor volt a kínai városok levegőjében, hogy ez csökkentette az ózonképződést - idézte Daniel Jacobot, a tanulmány társszerzőjét a Harvard Egyetem közleménye.
Soha nem figyeltünk meg ilyet sehol a világon, mivel egyetlen országban sem csökkentettek ilyen gyors mértékben a szállópor-kibocsátást. Kínának négy év kellett ahhoz, amit az Egyesült Államokban 30 év alatt értek el - magyarázta.
Ahogyan a PM2,5-szint csökken, az ózonszennyezés egyre súlyosabb lesz - mondta Ke Li, a tanulmány első szerzője.
A tanulmány eredményei azt jelzik, hogy plusz erőfeszítésekre van szükség a nitrogén-oxid és az illékony szerves vegyületek csökkentésre, meggátolandó az ózonszennyezés mértékét - hangsúlyozták a kutatók.
A kitört konfliktus rengeteg életet borított fel.
