Sorra érkeznek a szörnyűbbnél szörnyűbb hírek az augusztus 1-jétől az átlagnál több gázt és áramot fogyasztóknak postázott energiaszámlákról, miközben senki nem tudja, mit hoz a jövő, meddig kúszhat még feljebb az infláció. Merthogy látunk még az augusztusi, negyedszázada nem látott 15,6 százalékos éves pénzromlásnál is magasabb értéket, azt ma már mindenki kész tényként kezeli. Hiszen nem más, mint az árstabilitásért felelős Magyar Nemzeti Bank is ezt jelzi előre, például az év végére 20 százalékot. Ám, hogy valóban ez lesz-e a csúcs, arra nem vennénk mérget, lévén, hogy lehetetlen megjósolni, a fő kockázati tényező, vagyis az orosz-ukrán háború mikor zárulhat le.
Addig is a kormány próbálja a mostani helyzetben megtakarítással rendelkezni képesek kínjait csillapítani – magyarul, ahhoz hozzájárulni, hogy a félretett pénzeik minél kevésbé veszítsenek az értékükből – azzal, hogy 11 százalékos éves kamatozású állampapírt bocsátanak ki a lakosság számára. A csütörtöki Kormányinfón tett bejelentés szerint ez az új sorozat még ebben a hónapban kijön, de hogy milyen kondíciókkal, eddig még nem derült ki.
Azért ez a hét is egy jó hírrel indult: a forint az euróval szemben viszonylag tisztesebb távolságra került a 400-as lélektani szinttől – hétfőn délelőtt az uniós pénz egysége 395 forint körül cserélt gazdát a hazai bankközi devizapiacon.
De lehetne erősebb is, ehhez „csak” az kéne, hogy a kormány eloszlassa Brüsszel jogállamisági aggályait. Az ebben az esetben Magyarországra zúduló eurómilliárdoknak már csak a kilátásba helyezése is akár 365-370 forintos szintig is repítheti a hazai fizetőeszközt.
Az már október „zenéje”, de még szeptember utolsó napjaiban (óráiban?) kell döntenie a kormánynak arról, mit tesz az árstopokkal. Arra, hogy jó két és fél hét múlva is még literenként 480 forinton tankolhatnak a hazai forgalmi engedélyű gépjárműveket üzemeltető magánszemélyek, nem fogadnánk nagy tételben. Az élelmiszereknél viszont akár még egy hosszabbítás is elképzelhető, már csak abból kiindulva, hogy a féltucat kedvezményezett termék drágulása valószínűleg nem gyakorolna különösebb hatást az inflációra, így miért intene a kormány búcsút a népszerűségének is egy bizonyos körben jót tevő „csirkefarhátos” árstopnak.
Hogy mindezekről mi volt a véleménye főszerkesztőnknek, Csabai Károlynak, azt az alábbi beszélgetésből megtudhatja:
Aleksandar Vucic szerb elnök a hanyatló Nyugat-római Birodalomhoz hasonlította Európát. 
