Kell az IMF? Lázár sem tudja, mire kényszeríthet minket a válság

Lázár János a TV2 Mokka című műsorában az evával kapcsolatban elmondta: jövő hétfőn dől el, hogy az adó mértéke hány százalékra nő január 1-jétől. A 35-40 százalék közötti sávban gondolkodnak: a fideszes képviselők jelentős része 35-37 százalékra emelné, a kormányzat egy része viszont 40 százalékra - ismertette, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy "a számok beszélnek", a bevételi szempontok a legfontosabbak. (Hétfőn dőlt el, hogy megmarad az egyszerűsített vállalkozói adó 2012-ben, az összeghatára és az adómértéke azonban emelkedni fog - részletek >>)

A frakcióvezető az interjúban cáfolta azt a sajtóinformációt, amely szerint alkut kötöttek volna Orbán Viktor miniszterelnökkel arról, hogy az eva megtartásáért cserébe a frakció nem fogja "megfúrni" a köznevelési törvényjavaslatot. Mint fogalmazott, "nem volt árukapcsolás".

Arra a kérdésre, hogy Görögország és Olaszország után bedőlhet-e Magyarország is, azt felelte: "nem hiszem, hogy erre sor kerül", a kormány az Országgyűléssel együtt minden olyan lépést megtett, amely ennek az elkerülését szolgálja. Magyarországon azért elképzelhetetlen olyan típusú baj, mint Görögországban vagy Olaszországban, mert kétharmados parlamenti többsége van a Fidesz-KDNP-nek, vagyis politikailag stabilak a viszonyok - mondta.

Arra, hogy szükség lehet-e hitelre a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), Lázár János közölte: nem tudja megjósolni, nem tudja megmondani, hogy 2012-ben az európai gazdasági környezet milyen lépéseket fog kikényszeríteni, de emlékeztetett arra, hogy a kormány tavaly úgy döntött, az IMF-től függetlenül utat fog járni. A Népszabadság keddi számában arról írt, hogy "befolyásos források" emlékezete szerint zárt körben Orbán Viktor már korábban célzott arra, hogy ha az IMF visszajön, akkor távozik. "Én nem emlékszem ilyen célzásra" - mondta Lázár János az ezt firtató kérdésre a TV2-ben.

A devizahitelesekről szólva a Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta, változatlan az álláspontja az ügyben: szerinte ma Magyarországon az 1,2 millió devizahiteles jelenti a legnagyobb kockázatot, az ő kimentésük nélkül az ország nem tud előrelépni. Ezért úgy látja, hogy a devizahitelesek kimentése a legfontosabb cél, és ebben nem lehet meghátrálni. "A kormányzatnak mérlegelnie kell a további segítségnyújtást, és mérlegelni is fogja" - jelentette ki.