Az IMF küldöttség kéthetes horvátországi tájékozódása végén tett zárónyilatkozat szerint a gazdasági kilátások gyengék, a kockázatok nagyok. Horvátország recesszióban van, idén több mint másfél százalékos GDP-csökkenés, jövőre szerény, 0,75 százalékos növekedés várható. A horvát gazdaságnak reformokra van szüksége ahhoz, hogy a GDP középtávon felfelé ívelő pályára álljon és az erőteljesen növekvő munkanélküliségi trend irányt váltson.
A nyugdíjrendszerben három elengedhetetlen változtatásra van szükség: 67 évre kell emelni az általános nyugdíjkorhatárt, és a nők esetében a tervezett 2030-nál korábban kell áttérni a 65-éves korhatárra. Harmadszor pedig a korhatár előtti nyugdíjasok részére a mostani 80 százaléknál alacsonyabb illetményt kell megállapítani. Ugyanakkor a Nemzetközi Valutaalap dicséri az adófegyelem irányába tett kormányzati erőfeszítéseket. A munkabérek adóterheinek csökkentése érdekében viszont azt javasolja, hogy a mostani nulla százalékos áfa-kulcsot a tervezett 5 helyett 10 százalékra emeljék meg Horvátországban.
Az IMF figyelmeztet arra is, hogy csökkenteni kell az elbocsátásokkal és a foglalkoztatással járó költségeket és felmenteni a vállalatokat a kollektív szerződések alól. Üzleti környezet tekintetében fel kell gyorsítani a vállalkozások elindításával járó adminisztratív folyamatokat, különösen helyi szinten. A horvát kormány augusztusi strukturális reformokra vonatkozó terve kezdetnek jó, de további alapvető átalakításokra van szükség - véli az IMF. A nemzetközi hitelintézet szerint 2013-ban a tervezetthez képest további 0,5 százalékkal kellene csökkenteni a kiadásokat és a deficitet 1 százalékkal, a GDP 3 százalékára mérsékelni.
Folytatódik a kamatstop, bár máshol jobban hasznosulnának az erre költött milliárdok. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
