Nem a visszapattanás, hanem annak a mértéke kérdéses
A járvány első hullámának hatásai sem teljesen tisztázódtak, míg a második hullám esetében megbecsülni sem lehet a várható folyamatokat. Így óriási bizonytalanságok vannak a várható a gazdasági növekedés, illetve a visszaesés kapcsán. Ez tükröződik a Takarékbank előrejelzésében is, amelyet kedden ismertettek. A bank három forgatókönyvet is készített emiatt, ezek közül a fő szcenárió az átlaghoz képest optimistább.
A Takarékbank idén 4,7 százalék visszaesést vár, míg a jövő évre nagyon komoly, 7,2 százalékos GDP megugrással számolnak. Suppan Gergely a bank elemzője szerint a jövő évben a jelentős növekedésben szerepet játszhat majd, hogy alacsonyabb lesz a bázis, és akkora várhatóan elérhető lesz a koronavírus elleni vakcina is. Emellett a szakértő szerint az Európai Unió helyreállítási alapjából érkező összegek is megérkeznek, ami komoly lökést adhat a magyar gazdaságnak is.
A bank vezető elemzője jelezte, hogy a járvány miatt a korábbi várakozásait mindenki jelentősen csökkentette, így a Takarékbank is, amely ennek ellenére az átlagnál optimistább. A Takarékbank az alapforgatókönyv mellett a bizonytalanságok miatt több szcenáriót is felvázoltak, ezekben egyrészt lassabb bővüléssel is számolnak, illetve van egy W alakú prognózisuk is. A mélypont az idei második negyedév volt, ahonnan a különböző várakozások alapján felpattanás jött, ennek mértéke az egyes pályák alapján eltér.
Ha az első két negyedévet együtt nézzük, akkor az összkép sokkal kedvezőbb, hiszen az első negyedévben az áthúzódó hatások miatt még nem éreztük meg. Régiós összevetésben hasonló mozgásokat láthattunk. Az elemző egy érdekességet is kiemelt, a magyar gazdasági visszaesés négy évvel vetette vissza a fejlődést, köszönhetően annak, hogy korábban erőteljes növekedést láthattunk. Ugyanakkor a mediterrán országokban sokkal rosszabb a helyzet, Olaszországban például közel 30 éves mélypontot ütött a gazdaság, miután az elmúlt évtizedekben stagnálást láthattunk.
Általánosságban elmondható, hogy a koronavírus elleni védekezés következtében bejelentett korlátozó intézkedések világszerte drámai visszaesést okoztak, a csökkenés mértéke azonban eltérő volt. Azok az országok, ahol a járvány miatt meredeken megugró fertőzések és halálozások száma szükségessé tette a teljes körű leállásokat, kijárási tilalmakat, valamint az idegenforgalom visszaesése is hozzájárult a gazdaság zuhanásához a nagyfokú kitettség miatt, bő kétszámjegyű, egyes esetekben 20 százalékhoz közeli, vagy azt meghaladó gazdasági zsugorodást mutattak. A járvány enyhébb lefutása, valamint a turizmusnak való kisebb kitettség miatt más országok (p. balti államok) 10 százalék körüli, szerencsésebb esetben annál kisebb visszaeséssel megúszták a világjárványt. Míg az Egyesült Államokban soha nem látott mértékben nőtt a munkanélküliek száma, az európai országokban a munkahelyek megtartására bértámogatást nyújtottak a vállalkozásoknak, így igen mérsékelten emelkedett a munkanélküliség.
Itthon is nagy leállás volt tavasszal
A magyar gazdaságot szinte minden ágazat lehúzta. A visszapattanás esetén az ipar húzóágazat, amely magával húzta a logisztika fellendülését is. A lakossági fogyasztás esetében a Takarékbank elemzői azt várják, hogy stabilizálódik a helyzet, és a nagy visszaesés miatti alacsonyabb bázis miatt jelentős visszapattanás várható.
A beruházások is jelentősen visszaestek. Itt lassabb fordulatot vár a Takarékbank, ám az alacsony bázishatás miatt itt is pozitívumok várhatók. A külkereskedelmi mérleg elkezdett növekedni, az áruforgalmi egyenleg a múlt hónapban már pluszba került. A szolgáltatások esetén viszont a turizmus kiesése miatt viszont még egy ideig hiányt fognak mutatni.
Optimizmusra adhat okot, hogy az autógyártás is visszatért a járvány előtti szintre, és a termelés mellett a megrendelésállomány is fellendült. Ezt egyébként a kedden publikált részletes ipari adatok is tükrözik. Az ipari termelés a jövő év közepén érheti el a járvány előtti szintet. Ugyanakkor már a 4. negyedéves számok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a gazdaság visszaesése éves szinten mérsékeltebb legyen.
Kilábaló kiskereskedelem, vergődő vendéglátás
A kiskereskedelem egy durva visszaesés után tért vissza, az elmúlt hónapokban ugyanakkor inkább stagnálást látható. A bizonytalanság nagy, hiszen látható egy gyors bérnövekedés, miközben számos iparágban (pl. turizmus, vendéglátás) elbocsátások várhatóak, nehéz megbecsülni, hogy az egymással ellentétes hatások eredője hogyan alakul. Hasonló a helyzet a karácsonnyal, amely a kiskereskedelem szempontjából kulcsfontosságú, nehéz megbecsülni, hogy az esetleges korlátozások milyen hatással lehetnek az év végén.
A vendéglátás a második negyedévben majdnem 50 százalékkal esett vissza, azonban augusztusban a vendéglátók árbevétele már alig 10 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőtti szinttől. A szálláshely-szolgáltatás szinte teljesen leállt áprilisban, azonban a belföldi turizmus élénkülése már látszott a júniusi adatokban. Augusztusban a vendégéjszakák száma még 33,2 százalékos elmaradást mutatott, ez azonban érdemi javulás a második negyedévben mért 87 százalékos csökkenéshez képest. A nagy rendezvények, fesztiválok, kiállítások, vásárok, konferenciák elmaradása szintén hozzájárul az idegenforgalom, valamint az érintett ágazatok teljes visszaeséséhez. A nemzetközi turizmus a leendő vakcina tömeges alkalmazásáig nem fog magához térni, a járvány egyes európai országokban ismételt felfutása is éppen ehhez köthető.
Az építőipar esetében is túl vagyunk a mélyponton, azonban a rendelésállomány azt jelzi, hogy lassabb lesz a visszatérés. Pozitívum, hogy a lakásépítés áfáját ismét csökken januártól, ugyanakkor azt látni kell, hogy a teljes építőipari termelés 20 százalékát teszik csak ki a lakásépítések, így az állami beruházások felpörgetése kulcsfontosságú lesz a szektor szempontjából.
3 százalék felett stabilizálódik az infláció
Az infláció 3,4 százalékra csökkent szeptemberben az augusztusi 3,9 százalékról, a maginfláció pedig 4 százalékra esett vissza az előző havi 4,6 százalékról, mivel a fogyasztói árak 0,4 százalékkal csökkentek egy hónap alatt. Az infláció csökkenését döntően az élelmiszerárak mérséklődő ütemű növekedése, az üdülési szolgáltatások 6,9 százalékos áresése, valamint a telefon, internet előfizetések 1,5 százalékos csökkenése okozta. Az MNB által kiemelt adószűrt maginfláció 3,5 százalékra süllyedt, így a közeljövőben nem várnak további kamatemelést az egyhetes betétben a Takarékbank elemzői.
A következő hónapokban 3,5 százalék közelében maradhat az infláció, majd decemberre 3,3 százalék közelébe mérséklődhet, így idén 3,5 százalékos átlagos inflációra számítanak az elemzők a tavalyi 3,4 százalék után. Az év végétől a jövő év elejéig mérsékelheti az inflációt, hogy a sertéspestis következtében elszálló sertéshúsárak kiesnek a bázisból. Ezzel szemben a lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami egyre erőteljesebben látszik a tartós fogyasztási cikkek esetében, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése jelentősen lefékeződött, míg a szolgáltatások árait növelte a parkolási díjak visszavezetése, a tervek szerint pedig az őszi hónapokban érdemi díjemelés is lehet. Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása. Ellentétesen alakulnak az élelmiszerárak is, a sertés- és általában a húsárak az utóbbi néhány hónapban elkezdtek csökkenni, ami jórészt a koronavírus hatása (döntően a HORECA szektor keresletének visszaesése miatt), ezzel szemben a katasztrofális gyümölcstermés miatt elszálltak a gyümölcsárak.
Csak átmeneti problémák voltak a munkaerőpiacon
A munkaerőpiacon a foglalkoztatás érdemben javult az április-májusi mélypontokat követően, így augusztusban már 4,514 millióan dolgoztak, ami egy hónap alatt 54 ezres, áprilishoz képest pedig 146 ezer fős a bővülés. Az egy évvel ezelőttihez képest ugyanakkor még mintegy 18 ezerrel kevesebb. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliek létszáma 185 ezerre csökkent. A foglalkoztatottak száma június-augusztus között 4,477 millió volt, ami 40 ezerrel kevesebb az egy évvel ezelőttinél, míg a munkanélküliek száma 214 ezer, 58 ezerrel több, így a munkanélküliségi ráta 4,6 százalékra nőtt az egy évvel ezelőtti 3,4 százalékról. Idén átlagosan 4,2 százalékra nőhet a munkanélküliségi ráta a tavalyi 3,4 százalékról, ami a korábbi várakozásokhoz képest jóval kisebb romlást mutat, jövőre pedig 3,9 százalékra csökkenhet.
Az első hét hónapban 10 százalékkal nőttek a bérek – amiben az egészségügyi dolgozók egyszeri, 500 ezer forintos juttatása is szerepet játszik –, így a nettó reálbérek 6,3 százalékkal emelkedtek. A jelenlegi folyamatok alapján idén 10 százalékhoz közeli bérdinamikára számítunk, ami jövőre is meghaladhatja a 8 százalékot. Ez a várt 3,6, illetve 3,7 százalékos infláció mellett idén 6 százalékos, jövőre pedig 4,3 százalék közeli reálbér-növekedést eredményezhet, így 2013-tól 2020 végéig már összesen majdnem 62 százalékkal nőhetnek a nettó reálbérek. Mivel az adatok csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bérstatisztikáját tartalmazza, az egyes ágazatokban megnövekedett részmunkaidő foglalkoztatás miatt a valós bérnövekedés ennél kisebb lehet. A bérnövekedésre lefelé mutató kockázatot jelent a járványhelyzet miatt megnövekedett munkanélküliség, illetve egyes ágazatok kényszerű költségcsökkentése, ezzel szemben egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek bevezetése, így a tavalyi év közepétől az egészségügyi szakdolgozók bére három év alatt 72 százalékkal emelkedhet, júliusban pedig 10 százalékkal növelték a pedagógusok béreit. A szochó évenkénti csökkentése miatt a bérköltség közel két százalékponttal lassabban emelkedik a bruttó bérek növekedéséhez képest.
Az euróval szemben is erősödött. 
