Az október 30-án beterjesztett költségvetési törvényben a Nemzetgazdasági Minisztérium 2015-re 2,5 százalékos, 2016-ra 2,1, 2017-re 2,8 és 2018-ra 3 százalékos GDP-növekedést prognosztizál. A kitekintés szerint a reálgazdasági folyamatokat 2016-ban jelentős mértékben befolyásolja majd az európai uniós transzferek áramlásának természetes ciklikussága, abban az évben ugyanis kizárólag az új, 2014-2020-as programozási időszak forrásai lesznek felhasználhatók, melyek volumene átmenetileg jóval alacsonyabb lesz a mostani szinteknél.
A beruházások bővülése az idei 10,3 százalékról jövőre 4,3 százalékra mérséklődik, 2016-ra pedig 1,4 százalékos csökkenés szerepel az előrejelzésben. Az átmeneti visszaesés azzal magyarázható, hogy 2014-2015-ben még felhasználhatók az előző uniós programozási időszakból fennmaradt források, míg 2016-ban már csak az új ciklus fejlesztési pénzei lesznek lehívhatók. Ezt követően 2017-ben és 2018-ban ismét 5,9, illetve 4,8 százalékos beruházás-növekedéssel számol a kormány.
Így drágulhat életünk
Az éves átlagos infláció az idei nulla százalék és a jövőre várt 1,8 százalék után 2016-ban 2,5 százalékra gyorsulhat, a következő két évben pedig várhatóan 3 százalékos szinten marad.
A háztartások fogyasztása a következő négy évben mérsékelt ütemben, de várhatóan folyamatosan növekszik majd: a 2015-re prognosztizált 2,1 százalék után 2016-ban 2,4, 2017-ben 2,2, 2018-ban ugyancsak 2,2 százalékos növekedés várható. Mindezt segítheti az emelkedő reáljövedelem, a foglalkoztatás bővülése, valamint a kormány családtámogató intézkedései.
Így alakulhat a munka világa
A bruttó átlagkeresetek 2015-ben 3,4 százalékkal nőnek, a következő három évre pedig 2,3 százalékot, 2,6 és 2,5 százalékot jelez előre a prognózis. A reálbérek növekedési üteme az idei közel 4 százalék után a következő években lassulni fog részben az infláció 3 százalékos szinthez közelítése, részben pedig a közmunkaprogramban résztvevők növekvő aránya miatt.
Az előrejelzés azzal számol, hogy a következő években a foglalkoztatást jelentős részben a közfoglalkoztatottak létszámának erőteljes emelése fogja meghatározni. 2016-tól a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak számának 2 százalék körüli növekedése prognosztizálható, azonban a versenyszféra esetében csak 1 százalék körüli foglalkoztatás-bővülés valószínűsíthető.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
