Az Európai Parlament megbízásából készült Eurobarometer legutolsó, 2016-ban készült felméréshez képest ma négy százalékponttal többen, a megkérdezettek 57 százaléka tartja jó dolognak az uniós tagságot, s ez a szám újra megközelíti a pénzügyi válság előtti, 2007-es mutatókat.
|
| Forrás: Eurobarométer |
A magyar megkérdezettek válaszaiból az derül ki, hogy Magyarországon egy százalékponttal, 48 százalékra javult azok aránya, akik jó dolognak tartják az uniós tagságot, és ugyancsak ennyivel nőtt azok száma, akik szerint a tagság nem jó, de nem is rossz. Két százalékponttal csökkent a tagságot rossznak tartók aránya.
Összefogás a nemzeti válasz helyett
Az emberek szerint a terrorizmus, a munkanélküliség és az adócsalás elleni küzdelem terén több uniós fellépés kell. A közelmúlt geopolitikai tendenciáira és eseményeire reagálva - az arab világon belüli egyensúlyvesztésre, Oroszország és Kína növekvő befolyására, Nagy-Britannia unióból való kilépésének tervére (Brexit) és Donald Trump amerikai elnökké választására - a nagy többség (Magyarországon is) előnyben részesítené a közös európai uniós választ az egyéni nemzeti lépésekkel szemben.
Az európaiak 43 százaléka érzi úgy, hogy uniós szinten a hangja jobban hallható. Ez az arány 2007 óta a legmagasabb a mostani mérésben, 6 százalékponttal nőtt 2016-hoz képest. Ezzel szemben tízből 6 európai gondolja úgy, hogy véleménye számít a hazájában, ami 10 százalékponttal több a 2016-ban mért adathoz képest.
|
| Forrás: Eurobarométer |
A magyar válaszadók többsége úgy vélekedik, hogy sem az unióban, sem Magyarországon nem érvényesül kellőképpen a véleménye, és Magyarország véleményének uniós elfogadását is közel 10 százalékkal kevesebben (53 százalékban) vallják a többi tagországhoz képest (átlagosan 63 százalék).
Szebbnek látjuk a jövőt
A kutatás a gazdasági várakozásokra is kitér. Eszerint Magyarországon a derűlátók és a pesszimisták aránya egyaránt magasabb az uniós átlagnál. A válaszadóknak uniós szinten 30, magyar viszonylatban 33 százaléka véli úgy, hogy a válság még hosszú évekig tart, de az uniós 22 százaléknál nagyobb arányban gondolják úgy a magyarok - a megkérdezettek 23 százaléka - hogy már megkezdődött a visszatérés a növekedéshez.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1128,23 pontos, 0,84 százalékos csökkenéssel, 133 591,93 ponton zárt csütörtökön.
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
