A dokumentumot azután hozták nyilvánosságra csütörtökön, hogy a washingtoni székhelyű intézet szakértői március 5-17. között Budapesten tárgyaltak.
Az IMF által kiadott közlemény szerint Costas Christou misszióvezető Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel, Németh Lászlóné fejlesztési miniszterrel, Balog Ádám és Gerhardt Ferenc MNB-alelnökökkel találkozott, valamint a magánszektor és kutatóintézetek munkatársaival.
Emlékeztettek arra, hogy 2012. évi recesszióból kikerülve tavaly már 1,1 százalékkal nőtt a magyar hazai össztermék (GDP) különösen a kormányzati beruházások, a lakossági keresletnövekedés és a nettó exportnak a hatására.
Csökkent az ország sérülékenysége, de továbbra is magas az államadósság szintje és az ország külső finanszírozási igénye. Az ország emellett rá van szorulva a külföldi forrásra, a fejlett országok monetáris politikája bizonytalanságot szül és a feltörekvő piacokon kiújuló feszültségek is kockázatot jelentenek.
Marad az államadósság
Az IMF szerint a magyar hatóságok elkötelezettek a költségvetési hiány alacsonyan tartása iránt. Tavaly túlteljesítette a vállalt célt, idén pedig 2,9 százalék lehet a deficit a szabad tartalékok eltörlésével. Eközben azonban az államadósság stagnálni fog.
A közlemény szerint az IMF azzal számol, hogy összességében nem változik az államadósság.
Az IMF üdvözölte a kormánynak azt erőfeszítését, hogy középtávon csökkentse a költségvetés strukturális hiányát. Rámutatott arra, hogy a szükséges költségvetési konszolidációt fokozatosan kell végrehajtani és növekedésbarát módon.
Nyomás alatt a bankszektor
A jelentős kamatcsökkentési sorozat hatására az alapkamat 2,7 százalékos rekordalacsony szintre csökkent. A küldöttség szerint mérséklődött az inflációs nyomás, és mérséklődtek az inflációs kilátások is. Távolabbra tekintve azonban az IMF szakértők úgy vélik, hogy nőhet az inflációs nyomás részben a gazdaság élénkülésére, valamint a geopolitikai bizonytalanságok miatt. Ezek miatt, valamint a lehetséges amerikai kamatemelés hatására, illetve néhány vezető feltörekvő ország gazdaságnövekedésével kapcsolatos kevésbé derűlátó kilátások alapján az IMF óvatos jegybanki politikát javasol.
A bankszektor továbbra is nyomás alatt áll, a banki hitelezés még mindig zsugorodik, bár már csökkenő ütemben. A Növekedési Hitelprogram első szakasza sikeresen volt abból a szempontból, hogy javította számos kis és közepes vállalat hitelhez jutását. A küldöttség esélyt lát arra, hogy bizonyos feltételek megváltoztatásával növelni lehet ennek a programnak a gazdaságnövekedésre gyakorolt hatását.
Az IMF szerint alkalmas az idő a szerkezeti reformok végrehajtásához, amelyek segítségével a magyar gazdaság magasabb, és fenntartható növekedési pályára állhat.
Az IMF szakértői szerint ennek érdekében bővíteni kell a munkaerőpiaci keresletet, javítani kell az üzleti hangulaton és a szabályozási környezeten, továbbá csökkenteni kell a szabályozási terheken, ésszerűsíteni kell az adórendszert és növelni kell a szolgáltatási ágazat hatékonyságát.
Varga: felemelő érzés volt
Az IMF szakemberei folytatott megbeszélésről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Gazdasági Rádiónak nyilatkozva azt mondta, felemelő érzés volt, hogy nem programországként kellett velük tárgyalni, és nem a hitel következő részletének lehívási feltételeiről. "Ehelyett az IMF csak tanácsokat ad, arról volt szó, hogyan lehetne fokozni a gazdasági növekedést, vagy az ukrán válság hogyan hathat Magyarországra" - mondta.
Az európai uniós csatlakozás óta robbanásszerűen nőtt az élelmiszerimport Horvátországban – írta a Jutarnji List című horvát napilap a horvát statisztikai hivatal adataira hivatkozva. 
