A parlament 2026. június 23-án fogadta el az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló indítványt. A törvényjavaslat többek között a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényt („Kbt.”) is módosította, ami azóta már hatályba is lépett – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
„A közbeszerzésitörvény-módosítás több ponton szigorítja a hazai eljárásokat, de önmagában még nem alakítja át egyik napról a másikra a piac alapvető működését”
– vonta meg az összképet dr. Kovács Balázs, a KözbeszGuru Kft. tulajdonosa, alapítója és közbeszerzési szakjogásza.
A legfontosabb változások, hogy
- nem maradhatnak homályban a közbeszerzéseken induló vállalkozások valódi tulajdonosai,
- a közbeszerzésekhez való hozzáférés módja egységesebbé és akadálymentesebbé válik,
- és a megkötött közbeszerzési szerződésekben is erősebben jelennek meg a korrupcióellenes elvárások.
„Általánosságban nem változott a beszerzések helyzete az elmúlt egy évhez képest. Pénz nincs. Egyelőre azt az intézményi átalakulást sem látom, hogy például egy kórház önállóan intézhetné a közbeszerzését, vagy hogy egy önkormányzatnak több pénze lenne a saját út építésére”
– tette hozzá a szakértő.
A teljes cikkben részletesen olvashatnak a módosítások hátteréről, illetve arról is, hogy milyen változtatásra lenne még biztosan szükség.
A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke arra reagált, hogy hálózati személyként szerepel az ügynökaktákban. 
