Az Orbán-kormányok idején rengeteg kritika érte a hazai közbeszerzési rendszert, leginkább bizonyos vállalkozók monopolhelyzete miatt. Ez sok egyéb szereplőt eltántorított attól, hogy egyáltalán a startvonalhoz odaálljon. A Transparency International kutatása alapján 2021 és 2023 között a hazai közbeszerzési piacon 12,6 ezer milliárd forint mozdult meg, aminek közel negyede négy vállalkozó cégeihez köthető: az első helyen több mint 1090 milliárd forinttal Mészáros Lőrinc végzett, majd Kis-Szölgyémi Ferenc, Szíjj László és Balásy Gyula következnek.
„A piaci verseny korlátozásának irányába hatottak a többéves keretmegállapodások is, amelyeknek az értéke jelentősen nőtt ebben az időszakban. A Tisza-kormány módosításai nagyobb transzparenciát eredményezhetnek a közbeszerzési piacon, azonban szigorúbbá is tették a tenderek követelményrendszerét”
– mondta el Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfő reggeli műsorában.
A 2015-ös közbeszerzési törvény legfontosabb változásai a tendereken elinduló vállalkozások tulajdonosi körének pontosabb megismerését, a pályázatok szélesebb körű hozzáférhetőségét, valamint a korrupcióellenes biztosítékok beépítését célozzák. „Emellett azonban vannak olyan pontok, ahol lehetne még javítani: ilyen például, hogy egy helyi iskola vagy intézmény könnyebben írhasson ki közbeszerzést például egy útburkolat-javítási munkára” – tette hozzá kollégánk.
A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg, a hazai közbeszerzési piacról 8:30-tól volt szó. A műsor első felében pedig a magyar euró bevezetésének lehetősége és a költségvetés helyzete került terítékre. A műsorvezető M. Szűcs Péter.
Egy korábbi orosz szövetségi tisztségviselőt választottak elnökké Dél-Oszétiában, a Grúziától elszakadt, Oroszország által támogatott régióban. 
