|
| illusztráció |
Kína vízumkorlátozásokkal sújtaná az amerikai tisztségviselőket és törvényhozókat abban az esetben, ha az amerikai kongresszus elfogad egy Hszincsianggal kapcsolatos törvényt - írta Twitter oldalán kedden Hu Hszi-csin, a Global Times kínai pártlap főszerkesztője.
Hu értesülései szerint Peking akár minden, amerikai diplomata útlevéllel bíró személy számára megtiltaná, hogy az ország nyugati részén fekvő Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területre lépjen, az azzal kapcsolatos "felháborító előadásuk" és Kína belügyeibe való beavatkozásuk miatt.
A Global Timesnak egy meg nem nevezett forrás számolt be arról, hogy a Hszincsianggal kapcsolatos törvénnyel összefüggésbe hozható amerikai illetékesek felkerülnek majd arra a "nem megbízhatónak" ítélt cégeket és személyeket tartalmazó listára, amelyet Peking várhatóan hamarosan közzétesz.
Nemzetközi jogvédő szervezetek, valamint az ENSZ megfigyelői szerint legalább egymillió embert - zömében a muszlim vallású ujgur és kazah népcsoportokba tartozókat - zártak átnevelő táborokba akaratuk ellenére Hszincsiangban. A kínai kormány álláspontja szerint azonban az ujgur kisebbség lakta területen fenntartott központok önkéntes alapon biztosítanak képzéseket azok számára, akiknek az életére "hatással volt a terrorizmus és a radikalizmus". Peking továbbá tagadja azt a vádat, hogy a központokban a bentlakókat rossz bánásmódban részesítenék, vagy bántalmaznák.
A New York Times november 16-án több mint 400 oldalnyi, kiszivárgott kormányzati dokumentumról közölt cikket, felfedve a Hszincsiangban élő muszlim kisebbségek tömeges internálásának részleteit. Az iratokat állítólag a kínai politikai vezetés egyik, neve elhallgatását kérő tagja szivárogtatta ki a lapnak. November 24-én pedig az AP amerikai hírügynökség adott ki jelentést újabb, az oknyomozó újságírók nemzetközi szövetsége által feltárt dokumentumokról, amelyek megerősítik, hogy a táborok szigorú büntetésekkel fegyelmező ideológiai átnevelő központok.
Peking a kiszivárogtatott dokumentumok kapcsán rendszerint arra hívja fel a figyelmet, hogy a korábban etnikai feszültségek jellemezte területen az elmúlt három évben egyetlen terrortámadás sem történt, ami a kínai álláspont szerint az ott alkalmazott intézkedések helyességét igazolja.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 450,18 pontos, 0,42 százalékos emelkedéssel, 107 705,75 ponton zárt hétfőn. 
