Az állam bankja barátkozna a megadóztatott szektortársakkal
Az export támogatására létrejött Eximbank hatékony finanszírozási együttműködésre törekszik a hazai hitelintézetekkel, hogy a magyar exportőrök minél szélesebb körben juthassanak a tevékenységüket támogató, kedvező kamatozású forrásokhoz. A stratégiai célok megvalósítása érdekében az idei évtől a meglévő partnerek mellé további hitelintézetek is csatlakoznak az export előfinanszírozó refinanszírozási keretmegállapodáshoz.
| Miközben Magyarország hagyományos exportpiaca, az EU, éppen gyengélkedik, a keleti nyitás és a kínai export felpörgetése valós alternatívája lehet a gazdaság motorjainak beindításához. Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet tudományos munkatársa szerint a kínai export felfuttatása elképzelhetetlen a kkv-szektor támogatása nélkül. A szakértő kiemelte, az export dinamikus növekedése és az import elhanyagolható csökkenése együtt 78 milliárd forinttal csökkentette a tavalyi magyar deficitet Kínával szemben. A KSH adatait megvizsgálva és az egyes termékek, termékcsoportok kivitelének változását megfigyelve az látszik, hogy a 2012-es 69 milliárd forintnyi teljes magyar kivitel-növekedés 44,6 százalékát, 31 milliárd forintot egyetlen termékcsoport, a robbanómotor adta. A jogszabályok értelmében konkrét cégekre vonatkozó információt nem adhat ki a KSH, viszont ilyen típusú terméket Magyarországon nem sok cég exportál, lényegében biztosra vehető, hogy az Audi Hungária Motor Kft. kínai exportja növekedett, nem mellesleg a Volkswagen-csoport ottani gyáraiba, ami valójában vállalaton belüli kereskedelem - írta az elemző. A nemzetközi nagyvállalatok részesedése 91,24 százalék, míg a magyar tulajdonú cégek mindössze 8,76 százalékát képviselik a Magyarországról Kínába irányuló áruexportnak. Ez önmagában még nem baj, hiszen a nemzetközi vállalatok által Magyarországon megtermelt és Kínába exportált javak munkahelyeket teremtenek, adót és egyéb bevételeket hoznak a magyar államnak - mutatott rá. De az is nyilvánvaló, hogy bőven lenne tér a hazai vállalkozások és a legtöbb magyarországi munkahelyet fenntartó kkv-szektor kivitelének növelésére. Ehhez azonban olyan kormányzati támogató programok beindítására lenne szükség, amelyek segítik a tőkeszegény magyar vállalkozások kínai üzletszerzési lehetőségeit, az információcserét és az üzleti kapcsolatok fejlesztését. Sajnos eddig alig születtek konkrét intézkedések ebbe az irányba - jegyezte meg. A Kínából Magyarországra irányuló áruforgalom szerkezete modern, azaz a behozott termékek 85-90 százaléka magas hozzáadott értékű áru. |
Az együttműködési szándékát immár 14 hitelintézet jelezte, úgy, mint a Budapest Bank Zrt., a Bank of China Magyarország Zrt., a CIB Bank Zrt., a Deutsche Bank Magyarországi Fióktelepe, az Erste Bank Hungary Zrt., a Gránit Bank Zrt., a K&H Bank Zrt., az MKB Bank Zrt, az OTP Bank Nyrt., a Raiffeisen Bank Zrt., a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt., a TakarékBank Zrt., az UniCredit Bank Hungary Zrt., és a Magyarországi Volksbank Zrt.
Ilyen alacsony kamatot, még az IMF sem tud
Az előzetes adatok alapján összesen mintegy 400 millió eurónyi kedvezményes deviza forrás áll majd a hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv) rendelkezésére ezen keretszerződések alapján. Az Eximbank számára a hitelintézetekkel történő együttműködés kiemelkedő jelentőségű, hiszen a kereskedelmi banki partnerein keresztül képes aktívan elérni a megcélzott exportáló cégek minél szélesebb körét. Az exportőrök finanszírozását tartós, több évre kiszámítható feltételeket biztosító lehetőséggel a hazai kkv-szektor a régiós versenytársaikhoz hasonló, nemzetközileg is versenyképes árazású forráshoz jut. Az Eximbank által kidolgozott, és az eddigi tapasztalatok alapján idén továbbfejlesztett fix kamatozású (CIRR alapú, középlejáratú) konstrukció 2014. március 31-ig vehető igénybe a partner hitelintézeteken keresztül.
A CIRR (Commercial Interest Reference Rate) az OECD által meghatározott kamatláb, mely a 2-5 év közötti futamidejű hitelek esetében euróban jelenleg évi 1,39%, dollárban pedig évi 1,40%.
A beszállítóknak is jut az olcsó pénzből
2013-ban számos új elemmel bővül az exportfinanszírozó hitelkeret konstrukció, mely a magyar exportőrök támogatásának szélesítését szolgálja: euró mellett az idei évtől már dollár alapon is igényelhető a kedvezményes hitel, a finanszírozás tárgya lehet áru- és szolgáltatásexport egyaránt, valamint a finanszírozott vállalati kör az exportot teljesítő gazdasági társaságon túl kiterjedhet annak közvetlenül árubeszállítást végző beszállítójára is. További jelentős változás, hogy az elsődleges feldolgozottságú mezőgazdasági termékek körét definiálva az élelmiszer- és italgyártással foglalkozó vállalkozások által előállított termékek is finanszírozhatóak az Eximbank nyújtotta kedvezményes forrásból.
Az elmúlt évben a hitelkeret konstrukción keresztül jelentős kkv-kör jutott összesen közel 143 millió eurónyi forráshoz. Ehhez képest tehát a refinanszírozási forrás idei összege közel megháromszorozódott. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kereskedelmi bankon keresztül működtetett konstrukcióban az Eximbank által biztosított kamatelőny ténylegesen a végfelhasználó cégekhez jutott el.
Exporttámogatás: az MNB-nek még nincs kész terve
Az export a tavalyi utolsó negyedévben csúnyán visszaesett, akárcsak a GDP-nk, az eurózóna gyengélkedése azonnal hatással van a magyar gazdaság teljesítményére - éppen ezért a keleti nyitás stratégiája nagyon is logikus (lásd: keretes írásunkat fent). A legfőbb célpiacaink a kontinensen egyelőre nem nagyon akarnak
Egyre valószínűbb, hogy az MNB az exporton keresztül próbálhatja megtámogatni a gazdaság felpörgetését - ezzel kapcsolatban nagy a homály és a bizonytalanság is a piacon. A korábbi nyilatkozatok, mind a jegybank új vezetése részéről, mind pedig a kormány részéről arra utalnak, hogy a jegybank a hitelezés beindítása mellett az export felpörgetésében segíthet valahogy. Az MNB - többek között - ebben a témában pályázatokat írt ki munkatársainak, vagyis vélhetően nincs még arra kész ötlet, hogyan is szálljanak be a a növekedés beindításában. Az sem biztos ugyanakkor, hogy szükség lesz a jegybank beavatkozására, hiszen a német gazdaság, egyelőre úgy tűnik, jól teljesíthet, főleg az év második felében, ami felfele húzhatja Magyarországot.
A helyükre az oroszok jönnek. 
