6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Talán a lapunknak nyilatkozó vidéki hölgy lehet az első, aki az AstraZeneca első oltása után Pfizert kaphat. Bár Magyarországon még nincs erre protokoll, vannak már országok, ahol második oltásként mRNS-vakcinát kapnak az állampolgárok.

„Április 7-én kaptam meg az első AstraZenecát, másnap úgy ébredtem, hogy feldagadt az egész arcom, a szemem előtt foltok táncoltak. A háziorvosomnak küldött fotó alapján egyértelmű, hogy súlyos allergiás reakcióval reagáltam az oltásra, ezért nem csak ő, hanem a szemész is azt mondta, semmi szín alatt nem kaphatok másodikra is Astrát” – meséli a vidéken élő többgyermekes édesanya, aki várandósként még Pfizerre volt beregisztrálva, de a naponta változó járványügyi intézkedések miatt végül a szülés után AstraZenecát kapott.

Extra esetekben mégis lehet Pfizert kapni második oltásként? Fotó? Depositphotos
Extra esetekben mégis lehet Pfizert kapni második oltásként? Fotó? Depositphotos

A szemészeten szemfenékvizsgálatot végeztek az akkor egy hónapja szült nőnél, ahol azt a diagnózist kapta, hogy a szemtestet alkotó kocsonyás anyag kicsapódott. Az orvos szerint ez a 70 felettiek betegsége, illetve a rövidlátóké, de mivel nála egyik sem áll fenn, egyértelmű, hogy az oltás mellékhatása. Szemcseppet kapott és nagy dózisú C-vitamin szedését javasolták, és kibérelt egy fényterápiás készüléket is. Az arcduzzanata lelohadt, de a szemében azóta sem történt változás.

Az esetet lejelentette a háziorvos, de nem csak az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek (OGYÉI), hanem a Debreceni Egyetem Infektológiai Intézetének is, ott oltási mellékhatásokkal (is) foglalkoznak. Másfél hónap után kaptak visszajelzést az orvosokból álló bizottságtól, hogy szakmailag alátámasztott esetben van esély második oltásként Pfizer vakcinát kapnia. Ugyan neki nincs semmilyen alapbetegsége, de a családjában sajnos van vérrögképződésre való hajlam, és a szülés után egyébként is nagyobb az esély erre, így 30 napig vérhígítót kellett szúrnia, mert az orvosok szerint a tabletta formátum nemigen alkalmas a vakcina okozta trombózis megakadályozására. Ez az aortás vért hígitja, műtétek után is ezt szokták adni a betegeknek.

„Június 16-án kell keresnem a háziorvosomat, ő fog beutalni laborvizsgálatra, ahol antitest-szintet és a trombózishajlamra utaló vérlemezkeszámomat is megnézik. Még ha ez utóbbi értékem jó is lesz, azt mondták, akkor sem kaphatok még egyszer AstraZenecát” – mondja az édesanya, aki úgy érzi, hogy kísérleti nyúl lett akaratán kívül.

A közösségi oldalon sok AstraZenecás osztja meg egymással az oltás utáni mellékhatásokat, észrevételeket, és sajnos nem ritka, hogy addig nem tapasztalt, huzamosabb ideig tartó magas vérnyomás, ízületi, izom- és visszérfájdalmak, erős fejfájás, cukorértékek elmozdulását észlelik. Ezért sokan tartanak a második oltástól, és szívesebben váltanának Pfizer vagy Moderna vakcinára.

Tudjuk, hogy ez nem kívánságműsor, azt is, hogy más országokkal ellentétben Magyarországon még nincs a vakcinakombinációra vonatkozó protokoll. Ezért erre irányuló kérdéseinket több nappal ezelőtt elküldtük az akkor még naponta jelentkező Operatív Törzsnek, illetve az OGYÉI-től is érdeklődtünk arról, hány bejelentést kaptak a vakcinákkal kapcsolatban, azok közül voltak-e súlyosak, s hogy tervezik-e az orvosilag alátámasztott esetek vakcinaváltási protokollját, de cikkünk megírásáig nem kaptunk válaszokat. Ha megérkeznek, természetesen frissítjük cikkünket. 

Dr. Hídvégi Edit tüdőgyógyász azt mondta az Egészséskalauz.hu-nak, hogy a súlyos allergiás reakcióval, akár anafilaxiával reagáló embereknél az adott összetevőt tartalmazó vakcinával ellenjavallt. De egyéb, addig meglévő betegségek vagy tünetek felerősödése miatti vakcinaváltásról továbbra sincs információ.

Több országban is meglépték a vakcinakombót

Franciaországban április elején döntött úgy a kormány az 55 éven aluliakról, Németországban pedig április közepén határoztak a 60 év alattiakról, hogy az úgynevezett hírvivő RNS-re (mRNS) alapuló vakcinák közül (Pfizer, Moderna) kell választani második oltást azoknál, akik első adagként AstraZeneca-féle oltást kaptak. A legújabb kutatások ugyanis azt támasztják alá, hogy ha ritkán is, de mégiscsak fennáll a vérrögképződés esélye ennél a vakcinánál. Részben vagy egészben szünetelteti a vakcina használatát Dánia, Svédország, Norvégia és Kanada is, valamint legutóbb Hollandia is úgy döntött, hogy 60 év alattiakat nem olt vele. Szlovéniában is ezen gondolkoznak. 

Szlovákiában is felfüggesztették az AstraZeneca oltásokat, nem csak azért, mert összefüggésbe hozták egy 47 éves nő halálával, de kevés is volt a vakcinából, ezért másodikként már ott is kapható Pfizer vagy Moderna. Minapi hír, hogy a Kanadai Immunizációs Tanácsadó Bizottság (NACI) kedden módosította addigi Covid-protokollját, és azt javasolja, hogy azok, akik AstraZeneca-oltást kaptak az első dózisban, a másodikban a Pfizer–BionNTech vagy a Moderna vakcináját kaphassák meg.

Oxfordban már februárban megkezdték a vakcinakoktélok alkalmazását. A kísérletre jelentkező önkéntesek egy része előbb AstraZenecát majd Pfizert, mások előbb Pfizert, utána AstraZenecát, megint mások vagy csak AstraZeneca-AstraZeneca, vagy Pfizer-Pfizer kombinációt kapnak. A teszt végén mindenkitől vért vettek, majd összehasonlítják, hogy melyik kombináció alapján alakulhatott ki a legnagyobb védettség. Eredmény egyelőre nincs a Com-CoV névre hallgató kísérletben, de azok, akiknél mixelték a vakcinákat, nagyobb arányban tapasztaltak mellékhatásokat az oltások után, mint a kontrollcsoportban lévők. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a mellékhatások enyhék vagy mérsékeltek voltak.

Azerbajdzsánban nemzetközi vizsgálat indult, ahol önkéntesek vegyesen kapnak a Szputnyik V-ből és az AstraZeneca-vakcinából, a spanyol állam által támogatott Carlos III Egészségügyi Intézet által vezetett Combivacs tanulmány pedig megállapította, hogy igen hatékony az AstraZeneca oltása után a Pfizer beadása.

Duda Ernő immunológus már március elején úgy nyilatkozott, hogy szerinte azonos típuson belül szabadon keverhetők az egyes vakcinák:

„...teljesen mindegy, hogy ugyanazt az oltást kapja-e másodszor, vagy egy másik cégnek az oltását... Az úgynevezett vektorvakcinák esetében, mint amilyen a Szputnyik, másodszor az ember másmilyen oltást kap, mint amilyen az első, éppen azért, mert nem a vektor ellen akarunk védettséget kialakítani, hanem a koronavírus ellen. És ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy az emlékeztető oltást ugyanattól a cégtől jön-e vagy sem, pontosan ugyanolyan hatásos lehet az egyik, mint a másik”

- mondta Fiala János műsorában, hozzátéve, hogy szerinte az mRNS-alapú oltások, tehát a Pfizer-BioNTeché és a Modernáé is felcserélhetők egymás között, nem csak a Szputnyik V és az AstraZeneca-oltás.

 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nem sokat vitatkoztak Varga Mihályék az alapkamatról
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 17:12
Egyhangúlag szavaztak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagjai szeptemberi 22-i ülésükön az alapkamat 5,50 százalékon tartásáról, más javaslat nem volt – derül ki az MNB honlapján szerdán közzétett rövidített jegyzőkönyvből.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mennyibe került az Orbán-kormány átfogó államosítási terve
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 16:57
Nyilvánosságra hozta a kormány azokat a 2018 és 2020 között készült, úgynevezett 3000-es kormányhatározatokat, amelyekkel az Orbán-kormány a meddőségi klinikák államosítását készítette elő.
Makro / Külgazdaság Kiderült, hogyan vélekednek a szakemberek az inflációs mutatóról
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 16:40
Jó hírek és rossz kilátások egyaránt felbukkannak az elemzői kommentárokban.
Makro / Külgazdaság Záróakkordjához ért az elmúlt évek egyik legnagyobb európai pénzügyi programja
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 16:25
Az Európai Bizottság bemutatta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről (Recovery and Resilience Facility, RRF) szóló ötödik éves jelentését – közölte az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete.
Makro / Külgazdaság Nem várt fordulat: még nem dőlt el az autópálya-koncesszió sorsa?
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 16:03
A szűkszavú kommentár szerint még folynak az egyeztetések a koncessziós társaság és a minisztérium között.
Makro / Külgazdaság Mennyit hozhat a vagyonadó az államnak? Oszkó Pétert kérdezzük a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 16:00
A volt pénzügyminiszter, az O3 Partners (korábban OXO Holdings) alapító-vezérigazgatója október 13-án, kedden 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Három és fél éve nem látott dolog történt a világ legnépesebb országában
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 13:51
Először döntött kamatemelésről az indiai jegybank (Reserve Bank of India – RBI) 2023. február óta szerdán, összhangban a piaci várakozásokkal.
Makro / Külgazdaság Rég nem látott jön a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 12:10
A gázolaj ára továbbra is változatlan maradt.
Makro / Külgazdaság Bod Péter Ákos: két hete van a kormánynak a rezsicsökkentés és az árrésstop kivezetésére
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 11:29
Bod Péter Ákos szerint a kormánynak mindössze két hete van a piactorzító intézkedések kivezetésére.
Makro / Külgazdaság Tisztítótűz jöhet a gazdaságban, bombameglepetés lehet a jövő évi költségvetésben – interjú
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2026. október 7. 10:46
A magyar gazdaság az idei első félévben 1,7 százalékkal bővült, maga mögött hagyva az elmúlt három és fél év stagnálását. A 3 százalék körül húzódó GDP-növekedési plafont viszont csak a cégek hatékonyságjavításával, nem pedig az európai uniós források beérkezésével lehet feljebb tolni. Eközben már mindenki a célegyenesbe forduló 2027-es költségvetési tervezetre és az euró bevezetését is megalapozó hároméves konvergenciapályára figyel. A Klasszis Podcast legújabb epizódjának vendége Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője volt, aki szerint bombameglepetést is tartogathat a jövő évi büdzsé. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG