Aligha tévedünk, ha azt mondjuk, hogy elsősorban a budapestieket az utóbbi hetekben leginkább a főpolgármesteri választás utózöngéi foglalkoztatták, bár a második újraszámlálás már sokakat kétségtelenül fásulttá tett. A június 9-ei végeredmény nem változott, Karácsony Gergely marad a helyén, ám az előző öt évéhez képest kisebb az őt támogató pártok súlya a fővárosi közgyűlésben. Vajon hogyan lesz képes így kormányozni az Orbán-kabinet által továbbra is „bűnös városként” kezelt Budapestet, mennyire tudja kamatoztatni a rá jellemző kompromisszumkészséget?
Országszerte meg Magyar Péter február elejei – Novák Katalin pedofilbotrány miatti köztársasági elnöki lemondása miatti – üstökösszerű felbukkanása óta természetesen mindenkit az érdekel, vajon meddig jut el a mára vérbeli politikussá átvedlett egykori „miniszterférj”, tizenhat évnyi regnálás után kell-e tartania Orbán Viktornak és a Fidesznek a hatalmuk elvesztésétől? És ha így történik, mit hozhat egy Magyar-kormány, tud-e egyfajta centrumként nemcsak a Fideszből, hanem az úgynevezett óbaloldalból kiábrándultak számára is támogatandó módon irányítani az országot?
S mi lesz a liberalizmussal, amelyet az 1994-es MSZP-SZDSZ koalíció miatt a Fidesz – nyilvánvaló politikai célzattal – összemos a baloldallal (lásd szoclibek)? Lesz-e még nálunk a világ számos részét jellemző, klasszikus liberalizmus? Illetve ezzel összefüggésben jobboldali ellenzék.
Fotó: Facebook
Az is érdekes kérdés, mit hozhat Magyarország számára a 2024 végéig tartó európai uniós soros elnökség? Mennyit tud ebből profitálni a magyar gazdaság, jó irány-e a fő cél, az EU versenyképességének fokozását kitűző program? S mennyire ártott ennek az ügynek Orbán Viktor „békemissziós” antréja? Amely során brüsszeli felhatalmazás nélkül tárgyalt azokkal, akik az unióban szalonképtelennek, inkább Putyin szövetségeseinek számítanak, s a velük való barátkozás miatt több EU-tagállam már be is jelentette, hogy bojkottálja a magyar uniós elnökséget.
Ezek csak ízelítők, milyen témákat szándékozunk körbejárni lapcsoportunk Klasszis Klubjának következő adásában Horn Gáborral, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökével.
Aki közgazdász-tanári szakon végzett, tíz évig politikai gazdaságtant és pénzügyeket tanított, majd részt vett a Közgazdasági Politechnikum megalapításában – 2002-ig az intézmény pedagógiai vezetőjeként is dolgozott. Már csak ezért is érdekes lehet a véleménye a hazai oktatás meglehetősen sanyarúnak tűnő helyzetéről, annak kilátásairól és arról, mit kéne tenni, ha egy olyan kormány lenne, illetve kerülne hatalomra, amely valóban szeretne változásokat, olyanokat, amelyek a pedagógusok és a diákok valós érdekeit szolgálja.
A szokás szerint ezúttal is egyórásra tervezett beszélgetés során azonban nemcsak mi tesszük fel kérdéseinket Horn Gábornak, erre olvasóinknak, nézőinknek is lesz lehetőségük az adás alatt chaten, valamint előzetesen, a klasszisklub@privatbankar.hu címre is elküldhetik kérdéseiket.
A július 24-én, szerdán 15:30-kor kezdődő rendezvényünk teljesen ingyenes, csupán egy regisztráció szükséges hozzá, melyet az alábbi linken tehetnek meg:
Beszámolók a korábbi Klasszis Klub rendezvényeinkről:
Rendkívül szoros a szenátorválasztás állása a korábban stabilan republikánus államban. 
