A testület az Országgyűlés honlapjára hétfőn felkerült dokumentumban azt írja: a GDP volumene a 2011. évi 1,7%-os növekedést követően 2012-ben - a korábbi várakozásokkal és a 2012-es költségvetési tervezésben figyelembe vettekkel szemben - várhatóan kisebb mértékben csökken.
Ezzel együtt a konvergenciaprogramban és a Széll Kálmán Terv 2.0-ban felvázolt új intézkedések maradéktalan és határidőben történő végrehajtása, megtett és a még szükséges költségvetési kiigazítások, valamint a zárolt költségvetési tartalékok fel nem használása esetén 2012-ben tartható a 2,5%-os GDP-arányos költségvetési hiánycél - véli a KT.
Kellene egy alternatív prognózis
A tanács ezért olyan alternatív makrogazdasági prognózis készítését tartja indokoltnak, amely kedvezőtlenebb előrejelzések alapján - változatlan hiánycél mellett - gondoskodik az Országvédelmi Alap előirányzatának megemeléséről. Ezzel a tanács a tervezetben megjelölt hiánycél elérését és az adósságszabály érvényesülését reálisnak tartja.
A tanács véleménye szerint a költségvetési tervezés alapjául vett 2013. évi gazdasági növekedés 1,6 százalékos kormányzati prognózisa csak a belföldi kereslet számottevő javulása és a befektetői bizalom jelentős erősödése esetén érthető el. Ugyanakkor a nemzetközi környezetben vannak olyan tényezők, amelyek lefelé mutató kockázatot jelentenek, és bekövetkezésük jóval gyengébb pályát eredményezhet. Ez alapvetően kihathat a költségvetés bevételi és kiadási oldalának teljesülésére is.
Olyasmit is bevetnek a hiánycél érdekében, amit nem kellene
A tanács felhívja a figyelmet arra is, hogy a hiánycélok megvalósítása érdekében alkalmazott eszközök esetenként diszfunkcionálisak, növekedési hatásuk vitatható. Ezeknek is tulajdoníthatóan a finanszírozás kockázati felárai magasak, régiós összehasonlításban Magyarországon a legalacsonyabb a hitelezési aktivitás, a beruházási ráta pedig a legalacsonyabb. Mindez komoly növekedési kockázatot jelent, és ezen keresztül negatívan hat vissza a hiány- és adósságcsökkentési célok teljesíthetőségére.
A növekedési kockázat egyúttal azt is jelenti, hogy bekövetkezése esetén a főbb adónemeknél a tervezettnél alacsonyabb bevételek folynak be. A költségvetés bevételi oldala teljesülésében kockázatot jelent az is a tanács értékelése szerint, hogy a törvényjavaslatban szereplő bevételek jogszabályi kidolgozottságának hatásmechanizmusa, színvonala, alátámasztottsága, háttérszámítása egyenetlen, esetenként nem megfelelő.
Nem látszik tisztán a változások eredménye
|
Mi lesz a költségvetésben?A Széll Kálmán Terv 2.0 már tartalmazta a jövő évi költségvetést érintő főbb terveket, azonban mégis lehet számítani meglepetésekre. A kiszivárgott hírek szerint jelentős forrásrendezésekre az önkormányzatok számíthatnak és a tárcák költségvetését is megkurtítanák. |
Kiadási oldalon a költségvetési törvényjavaslat jelentős változásokat irányoz elő, összefüggésben az önkormányzati feladatellátás, illetve finanszírozás folyamatban lévő szerkezeti átalakításával. Ezek lezáratlansága miatt a tanács nem tud véleményt nyilvánítani arról, hogy az egyes költségvetési fejezetek, címek, előirányzatok szintje lehetővé teszi-e a közfeladatok zavartalan ellátását, illetve hogy a beruházási, felújítási, szolgáltatási, működtetési kiadások alakulása milyen hatással van a reálgazdaságra, ennek kockázatára azonban felhívja a figyelmet.
A tanács aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy vannak még olyan felülről nyitott kiadási előirányzatok, amelyek esetében a kapott háttérszámítások, illetve az ezek mögött meghúzódó folyamatok alapján a tervezett kiadások túllépése várható. Ezeket azonban nem nevesíti a dokumentum.
Pénteken már az Országgyűlés elé kerülhet
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfői közlése szerint a tárca megkapta a Költségvetési Tanács véleményét a jövő évi költségvetési törvényjavaslat tervezetéről. A menetrend szerint a javaslattervezetet a kormány szerdán újra megtárgyalja, és esetleges átdolgozása után június 15-én nyújtja be az Országgyűlésnek. A törvényjavaslat tárgyalása az Országgyűlésben - az államháztartási törvény szabályainak megfelelően - együtt kezdődik meg a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék véleményével.
A jövő évi büdzsét 1,6 százalékos GDP-növekedés és 2,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány mellett állította össze a tárca a májusban közzétett makrogazdasági feltételek szerint.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
