Természetesen a koronavírus-helyzet értékelésével indult az idei első Kormányinfó - amit a szokásoktól eltérően nem Orbán Viktor miniszterelnök tartott, hanem Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás szerint az idei év első felét is a járvány fogja meghatározni. Jó hír, hogy túl vagyunk a járvány második hullámának csúcsán, visszaszorulóban a vírus. Máshol Európában rosszabb a helyzet, ezért továbbra is fennáll a veszély, hogy más országból hozzák be a vírust.
A miniszter közlése szerint tavaly 9000-rel többen haltak meg Magyarországon, mint egy évvel korábban. A növekedés a koronavírusos megbetegedésekre vezethető vissza.
Gazdasági témákat érintve Gulyás komoly részsikernek nevezte, hogy a foglalkoztatási statisztikák szerint tavaly decemberben - a járvány második hulláma idején - 4000 emberrel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban.
Ami a korlátozó intézkedések enyhítését illeti, a miniszter szerint két esetben kerülhet erre sor: ha a járványgörbe továbbra is lefelé tart, illetve ha sikerül az átoltottságot olyan mértékűre növelni, hogy a legveszélyeztettebbek biztosak lehessenek abban, hogy nem kapják el a vírust. A feltételek között rögzítette a lényegesen kevesebb aktív megbetegedésszámot.
Szóba került az oltás is. A magyar kormány minden uniós beszerzésben benne van, legyen szó európai vagy keleti oltóanyagról. Eddig öt gyártóval összesen 19,7 millió oltóanyagot kötöttünk le az Európai Unión keresztül, de a miniszter szerint a szállítás lassú, ami miatt Brüsszelt éles tagállami kritikák érték - nem csak tőlünk, de Finnországtól Németországig számos más államtól is. "Számtalan olyan ország van, amelyik eredményesebben kezelte ezt a helyzetet, mint az unió" - mondta a miniszter.
Magyarországra eddig 129 860 ember beoltására elég oltóanyag érkezett, s összesen 96,1 ezer ember esett már át az oltáson. A Pfizer mellett már a Moderna készítménye is elérhető, de így is heti 100 ezer alatt van a mennyiség, amit kapunk. Ebből kiszámolható, hogy mintegy 3 millió ember átoltásához 30 hétre volna szükség, ami nagyon hosszú idő, ezért máshonnan is kell vakcinát szerezni. A Külgazdasági és Külügyminisztérium vezeti a tárgyalásokat, amelyek mások mellett Kínával és Oroszországgal is folyamatban vannak. Sőt, a kínaiakkal meg is állapodtak, már csak a magyar hatóság, az OÉGYI engedélyét kell megvárni (ez az információ egybevág a Szijjártó Péter miniszterrel készült interjúnkban elhangzottakkal).
Gulyás szerint ha sikerül több helyről vakcinát szerezni, akkor nyár előtt sor kerülhet a nyitásra a turizmusban. Ha elegendő oltóanyag állna rendelkezésre, akkor napi félmillió oltást is be lehetne adni, erre készen áll az ország. A miniszter nyomatékosította, hogy az oltás önkéntes marad, de jelentkezni kell rá, ezért mindenkit biztatnak a regisztrációra. A magyar kormány egyértelműen oltáspárti, kampányt fognak indítani az oltás népszerűsítésére - mondta a miniszter, aki nem ismer olyan kormánytagot, aki ne akarná beoltatni magát.
Ezt követően a Kormányinfó tematikája visszatért a gazdasági kérdésekhez. Gulyás ismertette, hogy a hitelmoratórium meghosszabbításával élő családok 3600 milliárd forint hitelt viselnek. A vállalati hitelállományból pedig 4300 milliárd forint esik a moratórium hatálya alá. A gazdaságvédelmi intézkedések másik fontos lába a bértámogatás volt, amely során a járulékkal együtt a bérek kétharmadát vállalja át az állam. Az érintett ágazatokban - vendégátás, szálláshely-szolgáltatás, sporttevékenység, szórakoztatás, szabadidő - összesen 10 657-en igényelték a támogatást, ami a teljes foglalkoztatotti kör 69 százaléka.
Az újságírói kérdésekre adott válaszok közül ezek voltak az érdekesebbek:
- A kormány szerint nem ördögtől való az orvosválasztás a szülészek-nőgyógyászok esetében, ez jogos igény a várandós hölgyek részéről, ezért indokolt speciális szabályokat alkotni erre. A kormány ezért halaszotta el az idevágó részletszabályok megalkotását.
- Eddig 1,3 millióan regisztráltak az oltásra.
- Annak a kínai vakcinának a hatékonysága, amelyikről tárgyal a külügy, 80-90 százalékos.
- A vakcinaútlevélre vonatkozó kérdésre azt mondta Gulyás, hogy a magyar kormány vár a közös európai bizottsági szabályozásra, a következő ülésen ez lesz a fő téma.
- Nincs még döntés arról, hogy milyen vagyonelemeket kapjanak az egyetemi alapítványok, folyamatban vannak az egyeztetések - hangzott el a lapunk cikkére alapozott kérdésre, hogy a MOL és a Richter mellett a Szerencsejáték Zrt. is szóba került a csomagok összeállítása során.
Lapunk megkeresésére az alábbi válaszok születtek:
- Ez egy teljesen valótlan, minden újságírói objektivitást nélkülöző álhír volt - reagált Palkovics László ITM-miniszter állítólagos lemondására, ami a 444.hu-n jelent meg.
- Évente 400-600 milliárd forintba kerülhet a következő hét évben a költségvetésen belül a vidék vesenyképességének európai uniós, sőt, világszínvonalra emelése, ami egy jó növekedés mellett biztosítható. Ennek érdekében minden nemzeti forrást rendelkezésre bocsátanak, amit többletként megengednek az uniós szabályok - erősítette meg lapunk múlt heti értesülését. A miniszter szerint a magyar agrárium 22 millió emberről tud gondoskodni, tehát nem csak az országhatáron belül élő mintegy 10 millióról.
- Az idénre átcsúszott minimálbér-tárgyalásokról, azok kormányzati lezárásáról azt mondta, hogy a kormány megvárja, hogy megegyezés szülessen, és erre van esély, mert információjuk szerint minimális a különbség a felek ajánlata között, gyorsan létrejöhet a megegyezés.
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
