A Költségvetési Tanács elnöke a volt szocialista országokból uniós taggá vált államok válságkezelésének problémáiról, a fenntartható gazdaságfejlesztés felé vivő útról tartott előadást a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán, szombaton Budapesten.
A gazdaságpolitika két súlypontja a növekedés és a társadalmi béke volt a válság előtt, utóbbit azonban több ország nem a saját teljesítményéből, hanem hitelből vagy a vagyon eladásából fedezte. A válság kitörésekor új elem, a biztonság került előtérbe - mondta.
Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott 10 ország a válság 2008-2010 közti első szakaszában a munkahelyek védelmével, a visszaesés mérséklésével volt elfoglalva. A 2011-től tartó második szakaszban viszont az adósság és a költségvetési hiány mérséklése áll a középpontban, az országok lehetőségei és esélyei azonban eltérőek - vélte Kovács Árpád.
Az EU-10 országcsoport felzárkózási esélyei összességében javultak, és bár a balti országok állnak az élen, nem rossz az esélye Magyarországnak sem. A felzárkózást Magyarországon egyebek mellett a multinacionális cégek és a magyar kis- és középvállalkozások értékrendjében meglévő különbségek hátráltatják. A kis magyar cégek nem azért nem jutnak hitelhez, mert nincs pénz a bankokban, hanem azért, mert hiányzik a finanszírozható ötlet és a piac - tette hozzá.
A Költségvetési Tanács elnöke elmondta: a GDP-arányos beruházási ráta Magyarországon a legalacsonyabb a régióban és a fejlesztés hiánya jelentkezni fog a költségvetési bevételeknél is. Külföldi tőke nélkül nincs növekedés. "Meg kell győznünk partnereinket, hogy amit teszünk, azt őszintén, az együttműködés szándékával és nem taktikai okokból tesszük" - hangsúlyozta a szakember.
Kovács Árpád: a baj, hogy a multik és a kkv-k értékrendje eltér
Az elmúlt években ugyan javultak Magyarország felzárkózási esélyei, de a folyamatot egyebek mellett a beruházási ráta alacsony szintje hátráltatja Kovács Árpád szerint, aki a növekedéshez elengedhetetlennek nevezte a külföldi tőkét.
Egy házaspár kémkedhetett. 
