Eredményes volt a kormányalakítás lehetőségéről folytatott előzetes egyeztetés, így meg lehet kezdeni a hivatalos koalíciós tárgyalásokat - jelentették be a szeptemberi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson győztes szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) vezetői pénteken Berlinben.
A két hétig folytatott egyeztetés után tartott tájékoztatón vázolt menetrend alapján a következő napokban a pártok vezető testületei megtárgyalják az eredményeket összefoglaló 12 oldalas jelentést és minden bizonnyal megadják a felhatalmazást a koalíciós tárgyalásokra, amelyek így legkorábban a következő héten kezdődhetnek.
Olaf Scholz szociáldemokrata kancellárjelölt kiemelte: az eddigi tapasztalatok alapján lehetőség kínálkozik "az utóbbi száz év legnagyobb ipari modernizációs programjára". Jó jövője lesz Németországnak, ha a közös kormányzásra készülő pártok továbbra is úgy működnek együtt, mint eddig - mondta.
A tervezett koalíció programjának középpontjában az ipar ökológiai alapú modernizálása mellett a digitalizálás és a megújuló energiaforrások használatának előmozdítása, valamint a nyugdíjak biztonsága és a minimálbér emelése áll - ismertette
Annalena Baerbock, a Zöldek társelnöke azt hangsúlyozta, hogy a három párt összefogásával az éghajlatvédelem követelményeinek megfelelő politika érvényesülhet Németországban. Mint mondta, a szociáldemokrata-zöld-liberális kormány "a haladás koalíciója" lesz. A közös cél a piacgazdaság olyan formájának kialakítása, amelyben egyszerre érvényesülnek szociális és ökológiai szempontok.
Christian Lindner, az FDP elnöke aláhúzta: az eddigi tárgyalások hangulata és eredményei azt jelzik, hogy "korszakváltás következik a politikai kultúrában". Kiemelte, hogy pártja törekvésének megfelelően a közösen tervezett újításokat, változtatásokat a pénzügyi stabilitás megőrzésével akarják végrehajtani. Azt is elmondta, hogy közös cél a bürokrácia csökkentése és olyan viszonyok kialakítása, amelyek kedveznek az egyéni munkán, erőfeszítésen alapuló társadalmi felemelkedésnek.
A szeptemberi Bundestag-választáson az SPD a szavazatok 25,7 százalékával végzett az első helyen. Eddigi koalíciós társa, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége a története leggyengébb teljesítményével 24,1 százalékot szerzett, így már csak a második számú politikai erő Németországban.
A két párt folytathatná a 2013-ban kezdett közös kormányzást, azzal a különbséggel, hogy nem az SPD, hanem a CDU/CSU lenne a kisebbik koalíciós partner. Ezt egyikük sem szorgalmazza, ezért a szociáldemokraták és a CDU/CSU is a 14,8 százalékkal a harmadik helyen álló Zöldeket és a 11,5 százalékkal negyedik FDP-t próbálják megnyerni koalíciós partnernek.
A Zöldek és az FDP a CDU/CSU-val is egyeztettek a közös kormányzásról, majd úgy döntöttek, hogy csak az SPD-vel mélyítik el az előzetes kormányalakítási tárgyalásokat.
A legutóbbi, 2017-es Bundestag-választás után rekordhosszú ideig, 172 napig tartott a kormányalakítás. Olaf Scholz tervei szerint ezúttal jóval gyorsabban, legkésőbb karácsonyig megalakul a kormány. Ez lenne az első német szövetségi kormány a második világháború óta, amelyet három partner alkot.
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
