|
| Inkább az elsődleges munkaerőpiacra kellene koncentrálnunk a pénzügyminiszterek szerint. MTI Fotó: Bugány János |
A cikk eredetileg az mfor.hu-n jelent meg.
A kormány a munkaerőpiac egyik tartalékának tekinti a közfoglalkoztatásban résztvevőket, akik a mai napig mintegy százezer fős tábort képviselnek. Az elsődleges munkaerőpiacon kialakult hiány mérséklésének egyik eszköze lett a kormánynál a közfoglalkoztatási programok szűkítése. Ennek érdekében több intézkedésről is döntöttek az elmúlt években: egyfelől folyamatosan egyre kevesebb költségvetési keretet biztosítottak a közfoglalkoztatási programokra, melyek révén kevesebb ember foglalkoztatására van lehetőség. Másrészt különféle extra támogatásokat tettek elérhetővé azok számára, akik a foglalkoztatási program lejárta előtt munkát találnak az elsődleges piacon. Ilyen például az az ösztönző, melynek keretén belül megkaphatják ilyen esetben a program hátralévő idejére jutó bért a munkavállalást követően.
Harmadrészt pedig a folyamatosan növekvő bérszakadékot vetette be a kormány, mint az elhelyezkedést ösztönző eszközt. Ennek eredményeként a közfoglalkoztatási bért a 2017-es emelés után befagyasztotta a kormány, annak mértékén semmit sem emelt. Ahogy akkor, úgy idén is nettó 54 217 forintot kapnak kézhez a teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások - derül ki ez abból a "Mi mennyi 2020-ban?" című dokumentumból, amit a Belügyminisztérium tett közzé a közfoglalkoztatási oldalán. Arra mindenesetre a fentebb leírtak alapján kevés esély mutatkozott, hogy idén hozzányúljanak a közmunkás bérhez, így nagyon nagy meglepetéssel nem szolgált az ellátás stagnáló értéke.
A meglepetés tehát elmaradt, az érintettek helyzete ezzel viszont tovább romlik. A befagyasztott bér időszaka előtt is problémát jelentett, hogy bár a különféle segélyeknél nagyobb összeget kapnak kézhez a közmunkások, ez jóval kevesebb a minimálbérnél. A kijelentés mára még fajsúlyosabbá vált. Miközben ugyanis a közmunkás bér 2017 óta egy forintot nem emelkedett, a nettó minimálbér 26,3 százalékkal, vagyis 22 ezer forinttal emelkedett.
Nominálisan a különbség egészen megdöbbentő: a nettó minimálbér (107 065 forint) ma már majdnem kétszer több a nettó közmunkásbérnél (54 217 forint).
Azonban nemcsak a leszakadó közmunkásbér nehezíti az érintettek helyzetét, de az időközben felhalmozódó infláció is. Ha az idei költségvetés összeállításakor használt 2,8 százalékkal számolunk, akkor 2017 és 2020 között megközelítőleg 10 százalékkal drágultak a fogyasztói árak. Ez a közmunkásokra nézve annyit tesz, hogy a keresetük reálszinten ilyen mértékben értékelődött le, ennyivel kisebb értékben tudnak a szükséges termékekhez és szolgáltatásokhoz hozzáférni. Ez azonban csak a jéghegy csúcsának tűnik, hiszen mint arra több írásunkban is beszámoltunk, az alapvető élelmiszerek ára, tavaly az átlagos inflációt bőven meghaladó mértékben drágult (a sertéshús ára, mintegy 28 százalékkal lett magasabb tavaly), ez pedig a nyugdíjasokhoz hasonló módon kivételesen rossz helyzetbe sodorja a közmunkában dolgozó magyarokat, akik egyéb bevételi forrással nem rendelkeznek.
Délutánra erősödött a főbb devizákkal szemben a hazai fizetőeszköz. 
