"Zelenszkijjel szóba sem jöhetnek tárgyalások, már azért sem, mert törvényben tiltott meg minden tárgyalást az orosz kormánnyal" - mondta.
Lavrov szerint Oroszország kész "bármilyen komoly javaslatra válaszolni", de még nem látott ilyet. Ismételten azzal vádolta a nyugati országokat, hogy megtiltják Kijevnek a Moszkvával folytatandó tárgyalásokat, holott a konfliktusban részes felek korábban már megkezdték a rendezési projektek megvitatását.
"Ukrajnának a kezére csaptak (a márciusi orosz-ukrán tárgyalások után) és megmondták neki: még nem! És azóta, a tavalyi év tavasza után sokszor - egész nyáron, kora ősszel - a nyugati tisztviselők újra és újra azt mondták, hogy túl korai még a tárgyalásokba bocsátkozni, Ukrajnának több fegyvert kell kapnia, hogy erős pozícióból kezdhesse meg a tárgyalásokat" - mondta a külügyminiszter.
Lavrov értelmetlennek nevezte a Zelenszkij által a G20-csoport elé terjesztett tízpontos rendezési tervet.
Kifogásolta, hogy miközben a politikusai az hangoztatják, hogy Ukrajna nélkül nem lehet dönteni Ukrajnáról, valójában a Nyugat dönt Ukrajna helyett. A tárcavezető ugyanakkor korábban megjegyezte: az Ukrajnának nyújtott támogatás mértéke azt mutatja, hogy a Nyugat sokat tett fel az Oroszország elleni háborúra.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is arra hívta fel szerdán ismételten a figyelmet, hogy Ukrajna jogszabállyal zárja ki a tárgyalások lehetőségét.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerdai Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy az Ukrajnáról szóló tárgyalásokhoz az új területek Oroszország részévé válásának elismerésére vagy "hallgatólagos elfogadására", valamint új nemzetközi szabályok megalkotására van szükség.
Álláspontja szerint az ENSZ Alapokmányában foglalt hét alapelv közül legalább kettőt Oroszország és a vele szemben ellenséges államok eltérően értelmeztek. Mint írta, a nemzetek önrendelkezési jogának elvéről van szó (a Donyec-medencei köztársaságok és Ukrajna más, Moszkva által immár sajátjának tekintett területei esetében), valamint a nemzetközi kötelezettségek jóhiszemű végrehajtásának elvéről, különös tekintettel a minszki megállapodásokra.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház elnöke, ugyancsak a Telegramon azt írta, hogy Angela Merkel volt német kancellár, Francois Hollande volt francia elnök és Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács vezetője korábbi beismerő nyilatkozatai bizonyítékként szolgálhatnak egy katonai bíróság számára.
"Ezek a vezetők egy világháború kirobbantását tervezték, amelynek következményei előre láthatók voltak. És megérdemlik, hogy bűnhődjenek a bűneikért" - írta a házelnök.
Vologyin szerint a három általa megnevezett politikus nyilatkozatai megerősítették az Ukrajna ellen indított "különleges hadművelet" szándékát, amely lehetővé tette a katasztrófa, és rengeteg ember halálának megelőzését.
A RIA Novosztyi hírügynökség ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Merkel december elején elismerte: az ukrajnai rendezés alapjának tekintett, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is megerősített minszki megállapodásokkal időt akartak adni Kijevnek ahhoz, hogy megerősödjön. Később ezt Hollande is megerősítette. Danilov tavaly augusztusban vallotta be, hogy miután Zelenszkij elutasította a 2019-ben Párizsban javasolt Minszk-3-at, Kijev megkezdte a felkészülést egy "nagy háborúra" Moszkvával.
(MTI)
Kínának és az Egyesült Államoknak nem riválisnak, hanem partnernek kell lennie - szögezte le Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben. 
