Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten jelentette be, 73 háttérintézményt, költségvetési szervezetet szüntetne meg a kormány. Február 10-én derül ki, hogy mely 73 intézményről van szó. A bürokráciacsökkentés magukat a minisztereket is meglepte, mivel nincs beleszólásuk abba, hogy melyik intézmény megy vagy marad.
Nem világos a terv
Az index.hu információi szerint azzal mindenki tisztában van, hogy nem fog megszűnni az összes intézmény, amely szerepelt a Lázár János által bekonferált halállistán.
Azonban február végéig minden egyes listázott intézményről meg kell születnie a végleges döntésnek. A háttérintézmények kapcsán nemcsak a megszüntetés, hanem az átszabás, létszámcsökkentéses továbbműködés is eredménye lehet a vitáknak. A másik megoldás a háttérintézmények beolvasztása minisztériumokba.
Az index.hu úgy tudja, a decemberi és a januári kormányülésen is foglalkoztak a leépítési programmal. A januári kormánydöntés a Lázár-lista alapján született. Ezt az általánosabb lépéseket, illetve a leépítések hátteréül szolgáló érveket tartalmazó, január 19-én készült nem nyilvános tervezetet szerezte meg a portál.
Ebből kiderül, hogy a több ezer, sőt több tízezer ember sorsát befolyásoló program szükségességét részben az Alaptörvényből vezették le: mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék, ez viszont manapság nem garantált mindenkinek.
Az alkotmányossági érvként emlegetett lassúság melletti másik érv így szimplán az, hogy az érintett szervezetek működése átláthatatlan és pazarló.
A tervezetben szó esik arról is, hogy az átalakítással nem érintett központi hivataloknál és minisztériumi háttérintézményeknél az idei dolgozóknak csak a 90 százaléka maradhatna státuszban 2017-ben.
Az anyagban előirányzott 20 százalékos leépítés azt jelenti, hogy 6 ezer fővel csökkenhet az állami bürokrácia a tervek szerint július elejére - írja az index.hu.
Akik maguktól mennek
A végkielégítés összegének akár 3-4-szeresét elérő egyszeri lelépti pénzzel díjaznák az önkéntes távozókat. De brit mintára csak akkor, ha a közszolgák aláírják, hogy mondjuk hat évig távol maradnak az állami,önkormányzati szférától, helyette a versenyszektorban helyezkednek el.
Ez utóbbit az NGM-mel együttműködve a Karrier Híd Programmal egészítené ki a Miniszterelnökség, ami adó- és járulékkedvezménnyel támogatná az exközszolgák alkalmazását, átképzési programokat finanszírozna, illetve állami kezességvállalással és hitellel olajozná a kilépők vállalkozóvá válását.
Pörgeti a bolgár piacot a Penny anyavállalata. 
