Az idei második negyedévi a legmagasabb negyedéves importtöbblet a statisztikák vezetésének 1991-es kezdete óta.
A féléves mérleg azonban még áramexport-többletet mutat, bár a többlet jelentősen csökkent a német atomerőművek 2023. április 15-i leállításával.
A német villamosenergia-export 2023 első felében 2,0 milliárd kilowattórával meghaladta a villamosenergia-importot: az export 32,6 milliárd kilowattóra, az import 30,6 milliárd kilowattóra volt. 2022 első félévében még 16,5 milliárd kilowattóra volt a német exporttöbblet.
A három utolsó német atomerőmű idén április közepéig 9,1 milliárd kilowattóra áramot táplált be a hálózatba, ami a féléves áramellátásnak a 2,9 százalékát jelenti. 2022 első félévében még termeltek az atomerőművek, akkor a teljes német áramtermelés 6,0 százalékát szolgáltatták. A 9,1 milliárd kilowattórás idei első félévi áramtermelésből 1,0 milliárd kilowattóra esett a második negyedévre. Az áramimport a második negyedévben 18,5 milliárd kilowattóra, az export pedig 11,4 milliárd kilowattóra volt. A 7,1 milliárd kilowattórás különbözet nagyjából megegyezik az atomerőművek 2022 második negyedévi 7,3 milliárd kilowattórás termelésével.
Az idei első félévben Németországban 233,9 milliárd kilowattóra villamos energiát termeltek és tápláltak be a hálózatba, 11,4 százalékkal kevesebbet mint 2022 első félévében. A jelentősen, 30,8 százalékkal megnövekedett import és a 18,1 százalékkal lecsökkent export miatt azonban a hálózatban rendelkezésre álló villamos energia mennyisége csak 6,9 százalékkal csökkent, kisebb mértékben a belföldi villamosenergia-termelésnél.
A legtöbb német áramimport 2023 első felében Hollandiából és Franciaországból származott, ahol ismét jelentősen felpörgették az atomenergia-termelést. Hollandiából 37,6 százalékkal 4,7 milliárd kilowattórára, Franciaországból 147,8 százalékkal 4,4 kilowattórára nőtt a német áramimport, de ez utóbbi részben az előző évi alacsony bázisnak tulajdonítható. A tavalyi első félévben ugyanis Franciaországban jelentősen csökkent az atomerőművek áramtermelése a 2021-es első félévihez képest.
A szélenergiából származó villamosenergia-termelés 2023 első félévében 1,2 százalékkal csökkent 2022 első félévéhez képest. Az összességében alacsonyabb villamosenergia-termelés miatt a szélenergia részaránya a belföldön termelt villamos energiában ennek ellenére a 2022. első félévi 25,6 százalékról 2023 első félévében 28,6 százalékra nőtt. A szélenergia így a német villamosenergia-termelés legfontosabb forrása.
A fotovoltaikus forrásból származó villamosenergia-betáplálás mennyiségben 5,9 százalékkal csökkent az első félévben az egy évvel korábbihoz képest, de részesedése a teljes betáplálásból 11,9 százalékra nőtt 11,2 százalékról. A fotovoltaikus forrásból származó árambetáplálás csökkenése elsősorban bázishatásának tulajdonítható, mivel 2022 első negyedévében szokatlanul sok volt a napsütéses órák száma.
A széntüzelésű erőművekben termelt villamos energia mennyisége az idei első félévében 23,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, és így a teljes villamosenergia-termelés 27,1 százalékát teszi ki. 2022 első félévében még mindig a szén volt a legfontosabb energiaforrás a villamosenergia-termelésben, 31,3 százalékos részesedéssel.
Ezzel szemben a földgáz-alapú villamosenergia-termelés éves bázison 3,8 százalékkal nőtt, és a villamosenergia-termelés 13,9 százalékát adta az előző évi 11,9 százalék után.
(MTI)
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
