A Focus című német hetilap egy számítógép-merevlemezről kinyert adatokra hivatkozva számolt be a legfrissebb adatokról. A hírmagazin online kiadásában a hét végén megjelent beszámoló szerint a szerkesztőséghez eljutott merevlemez adóparadicsomokban fenntartott bankszámlákra vonatkozó műveletek adatait tartalmazza.

A mintegy 260 millió be- és kifizetés, egyenleglekérdezés és egyéb művelet adatai alapján és az információk ellenőrzése révén megállapítható, hogy Németországban az eddigi feltételezésekhez képest jóval szélesebb körben élnek az adóparadicsomok adta lehetőségekkel, és nemcsak németek, hanem Németországban vállalkozást működtető külföldiek, például arab és orosz vállalkozók. A lap nem nevezett meg offshore-ügyeleteket végző személyeket.

Államfők és hírességek is titkolóznak

A Focus beszámolója előtt alig néhány nappal robbant ki az úgynevezett Offshore Leaks botrány, amely ugyancsak egy számítógép-merevlemezen talált információkon alapul. Az adathordozót az oknyomozó újságírók nemzetközi konzorciuma (ICIJ) nevű washingtoni központú újságíró-szervezethez küldték el.

A 260 gigabájt nagyságú adattömeg feldolgozásába az ICIJ 46 országból vont be médiumokat, Németországból az NDR regionális közszolgálati műsorszolgáltatót és a Süddeutsche Zeitungot. Az anyagból kibontakozó ügyek 170 országból összesen 130 ezer embert érintenek, köztük hírességeket, volt és jelenlegi államfőket, nagy- és kisvállalkozókat és bűnözőket - írta a Süddeutsche Zeitung az Offshore Leaks című sorozatának csütörtöki, bevezető részében. Ahogy a Privátbnakár már beszámolt róla, az adóparadicsomok miatt - becslések szerint - ezermilliárd eurónyi adótól esnek el a tagállamok az Európai Unióban.

A német pénzügyminisztérium és a gazdasági minisztérium vezetői a lényeges adatokat tartalmazó dokumentumok átadására kérték az NDR-t és a müncheni lapot, hogy a hatóságok minél hamarabb megindíthassák a szükséges eljárásokat. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter egy interjúban kiemelte: reméli, hogy a nyilvánosságra információk nyomán "felerősödik a nemzetközi nyomás" az adóparadicsomok és a pénzüket a hatóságok elől offshore-cégek révén eltüntető adókerülők ellen, és "gyengül az ellenállás". A Süddeutsche Zeitung és az NDR egyebek között a források védelmére hivatkozva elutasította az adatok továbbítását a hatóságoknak.

Luxemburg lazítana

Megfigyelők a számos országban hullámokat verő Offshore Leaks botrány hatásának tulajdonítják, hogy Luc Frieden luxemburgi pénzügyminiszter egy interjúban jelezte: Luxemburg hajlandó felülvizsgálni és módosítani a banktitokra vonatkozó nemzeti előírásokat. "Erősíteni akarjuk együttműködésünket a külföldi adóhatóságokkal" - mondta a miniszter a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című német lapban megjelent interjúban. Hozzátette: a nemzetközi tendencia a bankbetétekre vonatkozó információk automatikus cseréjére irányul, és "ezt már mi sem ellenezzük keményen".

Wolfgang Schäuble üdvözölte, hogy változik az automatikus adatcsere ügyének luxemburgi megítélése. A minisztérium parlamenti államtitkára, Steffen Kampeter egy nyilatkozatában azt mondta: létre kell hozni egy új szövetségi nyomozó hatóságot, "egy FBI-t a nemzetközi adókerülés ellen".

A kormányt bírálják

Az Offshore Leaks Németországban belpolitikai vitát is kiváltott. A legnagyobb ellenzéki erő, a szociáldemokrata párt szerint a kormány nem lép fel kellő határozottsággal az adókerülés ellen, és olyan megállapodást akart kötni Svájccal, amely egyenesen legalizálja a vagyonok eltüntetését az adóhatóság elől. A probléma nagyságát jelzi, hogy az adókerülés miatt évente 850 milliárd euró bevételtől esnek el az uniós tagországok - emelték ki a párt szakpolitikusai.

Az ellenzéki többségű parlamenti felsőházban, a Bundesratban tavaly elbukott az adóelkerülés megakadályozását célzó német-svájci államközi egyezmény, amely különadó kivetését tervezte a németországi illetőségű magánszemélyek svájci pénzintézeteknél elhelyezett, és a német adóhatóság elől eltitkolt eszközeire.

A pénzügyminisztérium az egyezséggel akarta megoldani azt a német-svájci konfliktust, amely 2010-ben robbant ki, amikor a német pénzügyőrség megvásárolt egy CD-t tele a Crédit Suisse svájci nagybank adóelkerüléssel gyanúsítható német ügyfeleinek adataival. Azóta csaknem egy tucat CD-t vásároltak a pénzügyőrség egyes ellenzéki irányítású tartományokban működő szervezetei a helyi - szociáldemokrata, vagy pedig zöldpárti vezetésű kormány - utasítására. Az adatbázisok beszerzéséről szóló hírek hatására általában hirtelen megugrott az önrevíziót kérő, eltitkolt jövedelmüket bevalló magánszemélyek száma, és a tartományi kormányok milliárd eurós nagyságrendű bevételhez jutottak.