Az idősek otthonában legtöbbször sajnos nem szakápolók dolgoznak, hanem gondozók, akik sok esetben még a non-invazív lélegeztetőgépekre sincs jogosítványuk. Non-invazívnak egyébként azt nevezzük, amikor spontán lélegzik a beteg, nincs közvetlen életveszélyben, de géppel meg kell segíteni a légzését.
De nem csak a szakszemélyzet kérdéses, az sem világos, hogy ha már így döntött az emberi erőforrások minisztere, hogy kell az idősotthonokba lélegeztetőgép, a 200 főnél kevesebb létszámmal működő intézményekben vajon miért nincs erre szükség? Illetve az utasítás nem egyértelmű arra vonatkozólag sem, hogy ha dupla vagy tripla annyi lakó van, akkor két vagy három darab gépet kell-e biztosítani? Az sem tisztázott, hogy ha a szociális otthonban a nyugdíjasok a pszichiátriai betegekkel együtt tesznek ki több, mint 200 főt (mert sok helyen így van), akkor is kötelező lélegeztetőgépet beszereznie a vezetőségnek?
Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő szerint a 200 ágy feletti bentlakásos otthonokban a gépi lélegeztetésre vonatkozó utasítás egyenlő az aktív eutanáziával, s az eszközhiányra is utal:
"Itt van az idősek otthona intenzív osztállyá alakításának ötlete. Csakhogy, ez több sebből vérzik, amit azért úgy nagyjából mindenki lát, hogy értelemszerűen a szociális gondozó az nem intenzív terápiás szakápoló, ahogyan az alvási apnoét kezelő gép sem lélegeztetőgép. És ez utóbbi nem alkalmas non-invazív lélegeztetésre sem."
Három idősotthonnak küldtük el a témával kapcsolatos kérdéseinket, ezek egyike a Kamaraerdei Idősek Otthona, ahol 400 fő él. Az intézmény fenntartójának nevében Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes lapunknak azt mondta: "Úgy tűnik, Kásler miniszter úr nincs tisztában azzal, hogy a szociális intézmények nem egészségügyi intézmények, és azzal sem, hogy még a Fidesz által hozott és érvényben tartott törvények sem írják elő, hogy szociális intézményekben lélegeztető gépek és a gépeket szakszerűen alkalmazni tudó személyzet legyen.”
A főpolgármester-helyettes arra hívja fel a figyelmet, hogy a szociális intézményekben nincs - és a hatályos jogszabályok szerint nem is kell, hogy legyen - ilyen feladatokat ellátni képes szakszemélyzet, még akkor sem, ha non-invazív gépekről van szó.
„Ez az utasítás egy beismerés: annak a beismerése, hogy a járvány második hullámára nem készült fel a kormány, hogy nem építettek ki megfelelő lélegeztető-kapacitást és nincs elegendő szakápoló és orvos sem az egészségügyi intézményekben"
- teszi hozzá Gy. Német Erzsébet, aki szerint nem a fővárosi önkormányzat feladata volt, hogy szakembereket képezzen, sem az, hogy működő lélegeztetőgép-kapacitást építsen, hanem a kormányé és a kormányon belül Kásler miniszter úré.
A Csongrád-Csanád Megyei Gesztenyeliget Otthon nagymágocsi Kastélyotthonában 300 idős ember él. Telefonon érdeklődünk az intézményvezetőnél, aki ugyan szívesen válaszolt volna a kérdéseinkre, de azt az utasítást kapta, hogy nem szabad nyilatkoznia erről, mert a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Csongrád-Csanád Megyei Kirendeltségének igazgatója az illetékes. Ő pedig - talán nem meglepő -, szintén tovább irányított a kérdéseinkkel együtt: "A Covid-19 vírus okozta járvány elleni védekezéssel összefüggő témával kapcsolatosan az operatív törzset keresse, vagy írásban tegye fel kérdéseit a minisztériumnak."
A kör bezárult, s mivel már ezt megelőzően elküldtük az EMMI-hez, ma pedig az operativ törzsnek a kérdéseinket, ahogy megkapjuk a válaszukat, frissítjük cikkünket. A válaszokra várva ránéztünk közben a www. nyugdíjasotthon.hu nyilvántartására, vajon hány idősotthont érint a nehezen értelmezhető utasítás. A honlapon azt írják, egy napon belül átvezetik az intézetek módosításait, tehát naprakészek. Ezek szerint 718 intézményből 35 otthonban élnek 200 főnél többen. A pálmát a zuglói Olajág Otthon és a Bácsborsodi Őszi Napfény Integrált Szociális Intézmény viszi el a 600-600 fős lakószámával.
Az Olajág Otthonok Bánkút utcai intézményének vezetője, Dr. Szirmai Viktor arról számolt be lapunknak, hogy írásban kaptak tájékoztatást, mivel intézményük lakóinak létszáma meghaladja a kétszáz főt.
Arra a kérdésre, hogy hogy nem túl nagy felelősség-e ott helyben ellátni lélegeztetésre szoruló beteget, hiszen ez a centrumkórházak feladata lenne, hangsúlyozza: fontos különbséget tenni légzést segítő- és tartós lélegeztetést biztosító gép között.
„Előbbiből az intézményünk a COVID járvány első hulláma során kapott egy készüléket, melynek az esetleges használatára a vezető belgyógyász orvosunkat kértük fel, aki elvégezte a készülék kezelését bemutató tanfolyamot is. Szoros kapcsolattal rendelkezünk az oxigén ellátást biztosító cégekkel, amelyek megvizsgálták a rendelkezésünkre álló orvosi műszert és felszerelték a megfelelő kiegészítőkkel.”
A Bánkút utcai Olajág Otthon a tartós gépi lélegeztetést igénylő betegeit továbbra is az arra felkészült kórházakba utalja, ugyanis ezek ellátása nem lehetséges a szociális otthonok felkészültsége és körülményei között. Az intézményvezető azt reméli, hogy éles alkalmazásban nem kell kipróbálnunk az eszközt, mivel az intézményben jelenleg nincs fertőzött lakó.
Egyébként a Népszava a napokban arról írt, hogy a kormány idén január óta nem hozza nyilvánosságra, hányan várnak szociális ellátásra, például idősotthoni elhelyezésre, ami különös, mert korábban havonta frissítették az összesítést a szocialisportal.hu oldalon. Tavaly év végén 54 ezer férőhelyen láttak el 52 ezer idős embert, és 32 ezer név szerepelt a várólistán, míg 2018 áprilisában a fogyatékosok, pszichiátriai- és szenvedélybetegek otthonaiba jelentkezőkkel együtt is csak 28 ezren voltak a várakozók.
Ungár Péter, az LMP parlamenti képviselője augusztus óta többször is írásban kért magyarázatot a nyilvános adatközlés megszüntetésére az EMMI-től, választ azóta sem kapott. Rétvári Bence, a tárca államtitkára csak annyit közölt, hogy egy kiemelt uniós projekt keretében fejlesztik a szociális ágazat informatikai rendszerét, ami érinti a nyilvántartásokat is, ezért hagyták abba az adatok közlését. A nyugdíjasotthon.hu adatai között ugyan szerepelnek erre vonatkozó adatok, de ez messze nem ad teljes körű, reális képet, ugyanis sok helyen nincs feltüntetve az intézmények mellett a várakozók száma.
Spanyolországban a fogyasztói árak éves növekedése 1,9 százalékra, tavaly október óta a legalacsonyabbra csökkent májusban az áprilisi 2,2 százalékról. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
