Franciaország jószándékáról biztosította Emmanuel Macron köztársasági elnök a jogállamiság kérdésében a visegrádi országok (V4) miniszterelnökeit - tudatta maga a francia elnök hétfőn Budapesten a V4+Franciaország csúcstalálkozót követően a Várkert Bazárban tartott közös sajtótájékoztatón.
"Tisztában vagyok azzal, hogy ez érzékeny kérdés. Ez Európa számára létkérdés, legyen szó akár a jogállamiságról, akár a diszkrimináció elleni küzdelemről" - jelentette ki Macron, hozzátéve, hogy gazdag eszmecserét folytattak erről a témáról, és álláspontja szerint olyan megoldást kell találni, amellyel ki lehet mozdulni a holtpontról.
A migráció kérdéséről a francia elnök elmondta, hogy az Európai Unió számos egymást követő migrációs válsággal volt kénytelen szembenézni, legutóbb a fehérorosz-lengyel határon. A francia államfő leszögezte, hogy a külső határokat meg kell védeni. A januárban kezdődő francia uniós elnökséggel kapcsolatban megjegyezte, hogy a schengeni övezet szabályainak mélyreható reformokra van szüksége. Említést tett a származási országokba történő kitoloncolásokról is, és aláhúzta, hogy akiknek nincs joguk az EU területén tartózkodni, azokat ki kell toloncolni. Macron leszögezte: Franciaország szándéka az, hogy haladást lehessen elérni ebben az ügyben.
Emmanuel Macron az energiáról szólva úgy fogalmazott, hogy mindenki számára stratégiai kérdés a hatékony energiafelhasználás és a megújuló energiaforrások használata. A nukleáris energiatermelés fellegvárának számító Franciaország elnöke azt is leszögezte, hogy a nukleáris energiát nem pusztán átmeneti energiaforrásként kell kezelni.
A francia elnök kitért arra is, hogy az európai védelmi unió, a pandémia miatti helyreállítás, és a soron következő uniós csúcstalálkozók napirendje is szóba került a visegrádi vezetőkkel folytatott tárgyalásokon.
Emmanuel Macron a magyar ellenzékkel folytatott tárgyalásokról azt mondta, hogy soha nem kampányol az ország határain kívül. "A francia elnök nem pártelnök. Mint francia államfő Európában eszméket és gondolatokat védelmezek. A magyarországi választásokról nem fogok véleményt formálni, ahogyan ezt egyetlen másik uniós tagállamban sem teszem meg" - hangsúlyozta Emmanuel Macron. Világossá tette: vannak véleménykülönbségek a magyar kormánnyal, de soha nem avatkozik be más országok belügyeibe.
Orbán szerint
Alaposan és kimerítően megvitatták a migráció és a jogállamiság kérdését - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, a V4+Franciaország csúcstalálkozón.
A visegrádi országok, valamint Franciaország vezetőinek egyeztetését követő sajtótájékoztatón a kormányfő kiemelte: Emmanuel Macron a francia EU-elnökség megkezdése előtt áttekintést adott a terveikről és a célkitűzéseikről.
A miniszterelnök hangsúlyozta: alaposan és kimerítően beszéltek a migrációról, alaposan, kimerítően és szenvedélyesen a jogállam kérdéséről, továbbá téma volt a Nyugat-Balkán, az energia, és külön beszéltek a nukleáris energiáról. Emellett szó volt az ETS energiaelszámolási rendszer jövőjéről is - tette hozzá. Közölte: nagyon ritka lehetőség, hogy ilyen fontos kérdésekről nyíltan tudnak beszélni. A V4-es országok nevében megköszönte a francia elnöknek a nyíltságát és az előretekintését, azt, hogy megadta az esélyt, hogy már előre gondolkodjanak a francia elnökség legfontosabb céljairól.
Kérdésre válaszolva Orbán Viktor közölte: a francia elnök és közte szoktak lenni komoly viták, "ezek időnként éles viták, amelyeket én azonban szeretek". Egy vita csak akkor rossz, "ha nincs benne minőség", ha egy vita minőségi, akkor az jó, és ő arra törekszik hogy Franciaország elnökével minőségi vitákat folytathasson - fogalmazott.
Azt mondta: ez azt is jelenti, hogy a tiszteletet mindig megadják Franciaország elnökének, részben a személye miatt, részben pedig azért, mert Magyarországon a francia elnököknek "magasan van az ázsiója". Magyarországon De Gaulle "egy etalon", egy iskolateremtő mester; 1998-ban, amikor először nyertek választást, Giscard d'Estaing volt itt kampányolni, Jacques Chirac-kal együtt dolgozott, Nicolas Sarkozy kötődése Magyarországhoz pedig közismert - sorolta. Kiemelte: ezért megtiszteli Macront és Franciaországot azzal, hogy nem kíván a francia belpolitikára semmilyen megjegyzést tenni.
Kitért rá: Magyarország jogállam, a titkosszolgálatok működését is jogállami szabályok rendezik, amelyeket mindig betartanak. "Amikor a politikát kezdtük, akkor még nem ez volt a helyzet, hiszen mi a kommunista rendszerrel szembeni ellenállásból jövünk", "a szabadságharcosok és az utcai harcosok világából jöttünk a politikába" - mondta.
Ugyancsak kérdésre válaszolva a miniszterelnök kifejtette: Magyarország gazdasági teljesítményét és pénzügyi helyzetét a piac méri meg. Az eurózóna "egy igen langyos, kellemes" hely, ahol a stabilitási és növekedési paktum mondja meg, hogy mit kell tenni, "a piac azonban hideg és kegyetlen" - magyarázta. Hozzátette: "nekünk ott kell helytállni", és a magyar gazdaság értékét és erejét a mindenkori pénzügyi piacokon mérik meg. Orbán Viktor kijelentette: "egyelőre jól állunk", azonban a költségvetési hiányra figyelni kell.
A ferihegyi repülőtér visszavásárlásáról közölte: egyelőre úgy látja, hogy ezt az üzletet a választások előtt semmiképpen nem ésszerű nyélbe ütni tekintettel a magas inflációra és a nemzetközi pénzügyi helyzet bizonytalanságára. "Tehát megvárjuk a választásokat, és majd utána döntünk erről" - mondta.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarország politikai okokból nem kapja meg azt az összeget, amely járna az uniós helyreállítási alapból. Teljesen elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság azt kéri, módosítsák a családjogi és az oktatási törvényt. "Mi köze van ennek az európai gazdaság újraindításához, mi köze van ennek a pénzek ésszerű felhasználásához?" - vetette fel.
Kijelentette: "egy politikai zsarolásnak vagyunk az áldozatai", de a magyar gazdaság elég erős ahhoz, hogy hosszú ideig is jól bírja e pénzek nélkül is. Minden programot, amelyet ebből a pénzből akartak indítani, saját költségvetési forrásból elindítottak, a magyar gazdaság és a magyar emberek semmilyen hátrányt nem szenvednek a brüsszeli zsarolás miatt - mondta.
Orbán Viktor azt is mondta: Magyarország volt az egyetlen, amely azt mondta, hogy ha kell, akkor fizikai erővel is meg kell védeni a határt, és ezzel nem csak Magyarországot védik, hanem egész Európát. Közölte: "egyetlen jó szót sem kaptunk, sőt a legdurvább támadásokat kellett elszenvednünk". Miközben védtük Európa határait, "hátba lőttek bennünket rendszeresen Brüsszelből és néhány európai fővárosból" - fogalmazott.
Kiemelte: de Magyarország sosem panaszkodott, siránkozott, sértődött meg, hanem tette a dolgát, tudván, hogy nem csak magát védi, hanem Európát is. Úgy vélte, most, hogy a helyzet megváltozott, ideje valami elszámolást készíteni. Az nem fog menni, hogy a jövőben számos országnak komoly költségeket kell mozgósítania, hogy megvédje magát, a schengeni határt és Európát. Ideje, hogy az Európai Unió mutasson valami szolidaritást - jelentette ki.
Azt mondta: "eddig csak mi mutattunk szolidaritást az Európai Unió többi tagállamával és Brüsszellel, ők még velünk nem". Ideje lenne, hogy tisztességesen elszámoljanak, és az európai védekezés költségeinek arról a részéről, amely egy-egy országra esik, tisztességesen elszámoljanak, és legalább a felét megkapják annak a költségnek, amibe Európa védelme eddig a magyar állampolgároknak került.
"Macron és a magyar ellenzék egyetért abban, hogy erős Európára van szükség"
Emmanuel Macron francia elnök és a magyar ellenzék egyetért abban, hogy erős Európára van szükség - tájékoztatta a Főpolgármesteri Hivatal hétfőn az MTI-t. A közlemény szerint közös Európa-vízióról, EU-s pénzekről, a magyar választások tisztaságáról és a mindkét országot érintő orosz befolyásról is egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel Karácsony Gergely főpolgármester, Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Dobrev Klára, az Európai Parlament alelnöke és Donáth Anna, a Momentum elnöke, európai parlamenti képviselő.
Azt írták: a magyar ellenzék vezetői szerint jól látható, hogy "európai terveik nagyrészt megegyeznek" a francia soros elnökség elképzeléseivel.
"Miközben a magyar ellenzék és a francia elnök egyetért abban, hogy erős, sikeres Európára van szükség, Orbán Viktor ezzel szemben azokat támogatja, akik gyengítik Európát" - olvasható a kommünikében, amely szerint a kormányfő "maga is Brüsszel ellen hiszterizálja a magyarokat, valamint 10 év alatt orosz és kínai befolyási övezetté silányította Magyarországot".
A beszámoló szerint a hatpárti szövetséget képviselő ellenzéki politikusok felhívták a figyelmet a közelgő magyar választások tisztasága körüli aggodalmaikra, különösen az orosz propagandamódszerek használatára.
Az összegzésben úgy fogalmaztak: "Emmanuel Macron jól ismeri ezeket a módszereket, ugyanis Franciaországról rendszeresen hazudozik az orosz RT nevű propagandagépezet".
Mindez - folytatták - "Magyarországon ráadásul súlyosabb azzal, hogy a Fidesz szinte az összes független sajtóterméket elfoglalta, felvásárolta, bezáratta", illetve a "saját érdekeik szerint átírták a választási törvényeket is".
A közlemény alapján a találkozón szóba került a jogállami mechanizmus ügye is. "A résztvevők egyetértettek abban, hogy az európai adófizetői pénzeknek a magyar embereknél, és nem az oligarchák zsebében a helye. Ezért mindennél fontosabb, hogy 2022-ben kormányt váltsunk" - írták.
A kommüniké szerint a találkozón "kiemelten foglalkoztak" a magyar önkormányzatok helyzetével is. Az ellenzék vezetői elmondták, hogy Magyarországon többségben vannak a változást akarók, a Fidesz hatalmasat gyengült az önkormányzati választásokon - írták.
A közlemény úgy zárul: "ennek egyenes következménye, hogy az Orbán-kormány megfosztotta bevételei jó részétől az önkormányzatokat és elsősorban Budapestet, így a túléléséért napi harcot kell vívni a kormánnyal".
Emmanuel Macron hivatalos programja előtt ellátogatott a Kozma utcai zsidó temetőbe és lerótta kegyeletét Heller Ágnes filozófus sírjánál.
(MTI)
Az orosz-ukrán és az örmény-azerbajdzsáni konfliktus komoly hatással van az eurázsiai regionális biztonsági keretrendszerre. Káncz Csaba jegyzete. 
