"Nagyon elégedetlenek vagyunk azzal, hogy az INA nem vette észre, mi történik" - mondta Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök szerdai sajtótájékoztatóján, aki szerint a legfontosabb üzenet az volt, hogy Horvátország intézményei és a kormány voltak azok, akik felfedezték a visszaéléseket. "Azt szeretnénk, hogy a felelősséget jogi úton határozzák meg, erről a bíróság dönt."
Szavai szerint ez az eset azt mutatja, hogy az INA irányítási modellje rossz, mert a hatáskörök leosztásával az igazgatóság tagjai elkerülik a felelősséget. Ugyanakkor úgy vélte: ez nem mentesíti őket a felelősség alól.
Jelezte, hogy fel fogják venni a kapcsolatot az INA legnagyobb részvényesével, a Mol Nyrt.-vel, hogy elindítsák a változásokat az INA vezetésében.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) a rendőrséggel közösen indított akcióban szombaton öt embert tartóztatott le gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélések miatt, köztük Damir Skugort, az INA földgázkereskedelmi ágazatának igazgatóját. A vádak szerint valamivel több mint egymilliárd kunával (54 milliárd forint) károsították meg a horvát olajvállalatot, kihasználva a globális válságot és a gáz árának folyamatos világpiaci növekedését.
Skugor a kihallgatáson azzal védekezett, hogy a gáz ilyen értékesítése "az INA üzletpolitikája, és más cégeknek is fix áron adták el a gázt".
Skugor olyan gázeladási szerződést kötött az OMS nevű céggel - amelynek egyik tulajdonosa volt szomszédja, Josip Surjak, az ügyvédi kamara elnöke, a másik egy Goran Husic nevű vállalkozó -, amely kedvező volt az ügyfél, de kedvezőtlen az INA számára. Az OMS az olcsón vásárolt gázt óriási haszonnal értékesítette tovább, és 846 millió kuna (46 milliárd forint) nyereségre tett szert. Skugor részét átutalták édesapja számlájára, aki nyugdíjas. Erre lett figyelmes a pénzmosás elleni iroda, amely azonnal jelentette az esetet az illetékes hatóságoknak.
Hétfőn az INA azt közölte, hogy nem a vállalat igazgatótanácsa és felügyelő bizottsága döntött az USKOK vizsgálatának tárgyát képező vitatott szerződésekről. Damir Skugor helyettesével együtt jogosult akár 20 millió euró értékű szerződés aláírására. "Felhatalmazása alapján Skugor az összes olyan szerződés aláírója, amely a vizsgálat tárgyát képezi" - írták közleményükben.
A botrány kitörése óta nem csillapodnak a kedélyek Horvátországban. Az ellenzéki pártok a kormány lemondását követelik. A sajtó Horvátország történetének legnagyobb lopásaként emlegeti az ügyet.
Szerdán rendkívüli ülést tartott az INA igazgatóbizottsága és felügyelő biztossága. A hosszúra nyúlt tanácskozás után a horvát olajvállalat közleményében azt írta: a fix és változó árú földgáz adásvételi szerződések gyakorlata bevett üzleti szokás a világon, a fix árak a jövőbeni szerződéses időszak piaci jegyzésein alapulnak. 2020 végén a gáz 19,48 euró/MWh volt, ekkor a horvát piac ellátására más ügyfelekkel is hasonló áron kötöttek fix áras szerződéseket az INA.
"Skugornak azonban nem volt joga fix áras szerződést felajánlani olyan nagykereskedelmi ügyfelek számára, akik nem vettek részt nyilvános pályázaton, továbbá egy évnél hosszabb időtartamra fix vagy változó áras szerződéseket sem írhatott volna alá. Ugyanakkor köteles lett volna az igazgatóság és felettesei számára jelenteni az említett szerződéseket jóváhagyás céljából, amit ő nem tett meg, vagyis tudatosan szegte meg a belső szabályokat és eljárásokat" - olvasható a közleményben.
Az INA azt is közölte, hogy az igazgatóság az előzetes belső vizsgálatok alapján egy sor intézkedésről döntött. Mindenekelőtt felmentették Skugort posztjáról és megszüntették a munkaviszonyát. A vállalat a további károk elkerülése érdekében leállított minden kifizetést is a vitatott szerződésekkel kapcsolatban, valamint minden fix árú gázértékesítéssel kapcsolatos döntési és aláírási jogot ideiglenesen felfüggesztettek.
A kötelező érvényű ajánlatok benyújtásában vagy a fix árú gázértékesítési szerződés megkötésében további intézkedésig az INA igazgatósága lesz a döntéshozó - írták.
Az INA 49,08 százaléka a Molé, a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a vállalatban. A cég 44,84 százaléka a horvát állam tulajdona.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
