Közpénz, tehát a miénk
A magyarországi közbeszerzéseken elköltött pénz 40 százalékát a magyar, 60 százalékát pedig a többi uniós tagország adófizetői teremtik elő. „Közpénzről van szó, ezért mindannyiunk érdeke, hogy a magyar állam hatékonyan, a célnak megfelelően és szabályosan költse el ezeket a forrásokat” – mondta a konferenciát megnyitó előadásában Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója. Magyarország az idén az átlagosnál is több uniós forrást, a GDP több mint 6 százalékát, csaknem 2000 milliárd forintnyi EU-s pénzt oszt szét. A forrásbőség egyszersmind korrupciós kockázat is, mert arra ösztönöz, hogy Magyarország minél több uniós forrást hívjon le. A TI nemrég megjelent kutatása feltárta, hogy az uniós projekteket rendszerszintűen túlárazzák.
Mintha Orbánhoz szólt volna
Aki ma Magyarországon kutatásokat készít a közbeszerzésről vagy elolvassa a visszásságokat feltáró oknyomozó újságcikkeket, annak számára nem lehet kérdés, hogy egyes vállalkozók, cégek, ismerősök, sőt néhány esetben rokonok megbízásokkal való kistafírozása gyakori eseménnyé vált - írja a TI közleményükben. Az országgyűlés pedig módosította az új közbeszerzési törvény azon passzusát, amely kizárta volna a közszereplők rokonait a kedvezményezettek köréből. „Ez a változtatás tovább növeli a korrupció lehetőségét, hiszen ezentúl ismét nem tiltja majd semmi, hogy a rokonok könnyebben jussanak busás megbízásokhoz” – tette hozzá Martin József Péter.
Eltökéltség, éleslátás
Colleen Bell az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete előadásában elmondta: „Sokan úgy gondolják, hogy lehetetlen egy olyan mélyen gyökerező problémát felszámolni, mint a korrupció. Valójában ehhez csupán elkötelezett és éber választókra és oknyomozó újságírókra van szükség. Emellett arra, hogy a civil szervezetek arra ösztönözzék az embereket, hogy választott döntéshozóiktól többet követeljenek, és arra kötelezzék őket, hogy a közügyeket átláthatóan intézzék. Tehát ehhez pusztán az kell, hogy a választópolgárok eltökéltek legyenek kormányaink felelősségre vonásában.”
Margarete Hofmann, az OLAF szakpolitikai igazgatója az európai uniós forrásokat károsító csalások és a korrupció elleni küzdelemben elért eredményeket hangsúlyozta. Az OLAF vizsgálati tapasztalatai azonban rávilágítanak arra is, hogy sokszor hiányzik az összhang a csalások elleni fellépésért felelős különböző intézmények között. Brüsszelből nézve úgy tűnik, hogy az uniós hatóságok és a nemzeti kormányok nem mindig ugyanabból a kottából játszanának. Az OLAF szakpolitikai igazgatója kiemelte, hogy a „nemzeti kormányok és a Bizottság összehangolt erőfeszítései nemcsak az európai adófizetők pénzének a megóvása érdekében elengedhetetlenek, de ennek elmaradása aláássa az Európai Unió hitelességét is”.
Dana Manuela Ana, a romániai korrupcióellenes ügyészség vezető ügyésze elmondta: a Romániában tapasztalt korrupciós esetek nagy része a közbeszerzésekhez kapcsolódik, ami nem meglepő, hiszen a korrupció követi a pénz útját. Romániában éves szinten a nemzeti össztermék 12 százalékának megfelelő összegű pénzt költenek közbeszerzésen, ami az állami költségvetés több mint egyharmadát teszi ki. A DNA nyomozási tapasztalatai szerint egyes közintézmények esetében általános gyakorlat volt a jelentős összegű, akár a közbeszerzések összegének 10 százalékát elérő mértékű kenőpénz elfogadása. „Romániában a korrupciót nem lehet többé olyan elszigetelt jelenségnek tekinteni, amiben csak a bűnözők vesznek részt” – az ügyész arra is felhívta a figyelmet, hogy az intézményesült korrupció jelentősen veszélyezteti a román nemzeti érdekeket.
Így tehetsz te is a korrupció ellen
A polgárok is hozzájárulhatnak a közbeszerzések átláthatóságának a növeléséhez és megnehezíthetik a csalások eltitkolását - hívja fel a figyelmet a TI közleményben, ehhez pedig több eszköz is rendelkezésre áll: a közbeszerzések monitorozására alkalmas egyik eszköz a TI és a K-Monitor által kifejlesztett „Red Flags”, amely a közbeszerzések jellemzőinek figyelésével a hirdetmények megjelenésével egy időben jelzi a korrupciós szempontból problémás beszerzéseket.
„A Red Flags rendszerrel már mintegy 15 ezer közbeszerzési hirdetményt vizsgáltunk át és több mint 8 ezer korrupciós jelzést észleltünk” – ismertette Koncsik Anita, az eszköz fejlesztésében közreműködő K-Monitor jogásza. A program lehetővé teszi a testreszabás gyanúját keltő közbeszerzések nyomon követését, és arról is tájékoztat, hogy egyazon ajánlattevő hány közbeszerzést nyert.
A TI a közpénzügyi programok keretében EU-s közpénzfigyelő mobilalkalmazást fejlesztett. A polgárok az okostelefonra letölthető mobilappal értékelhetik az európai uniós forrásból megvalósított beruházások minőségét és hasznosságát. Az EU-s közpénzfigyelő alkalmazás hőtérképen jeleníti meg a polgárok jelzéseit. A TI a polgárok által leginkább megkérdőjelezhetőnek minősített beruházásokat egyedileg kivizsgálja. ”Nem tudjuk megakadályozni a korrupciót, abban azonban segíthetünk, hogy letagadhatatlanná váljon a visszaélés” – mondta a mobilapplikáció bemutatásakor Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi vezetője.
A konferencián Csepreghy Nándor, a miniszterelnökség államtitkára bejelentette a Norvég Civil Támogatási Alap kifizetéseinek folytatását is.
