A nagyobb, hazánkban idén megrendezésre kerülő nemzetközi konferenciák és sportesemények zömét elsodorta a kornavírus-járvány, ezért joggal merül fel a kérdés, hogy a járványügy és az ennek nyomán kialakuló gazdasági recesszió fényében mik a kormány szándékai a következő 2-3 év hazai rendezésű eseményeivel.
Felvetésünkre Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormány optimista hozzállásáról biztosította lapunkat. Mint mondta, azt remélik, hogy addigra túlleszünk már a válsághelyzeten.
"Ha ez így lesz, Magyarországnak az az érdeke, hogy a lehető legtöbb nemzetközi rendezvény és konferencia legyen hazánkban."
Hozzátette: a magyar gazdaság a legnagyobb sebet a turizmus leállása kapcsán szenvedte el. Ha ezen túl akarunk lenni, akkor az a cél, hogy Magyarországon - amikor már biztonságos keretek között lehet - mielőbb visszatérjen a turizmus, és Budapest a lehető legtöbb konferenciának és eseménynek adjon otthont.
Logikus döntésnek tűnik, hogy a járvány miatti gazdasági recesszió ellenére is a kormány szándékában áll megrendezni ezeket az eseményeket. Ezen események ugyanis több esetben is jelentős infrastrukturális előkészületet igényelnek (mint például a 2023-as atlétikai vb-re készülő atlétikai stadion beruházása), így az építőiparon keresztül is plusz támogatást tudnak adni a gazdasági növekedésnek. Az újabb fejlesztések pedig a munkaerőpiacra is pozitív hatással lehetnek a fokozódó munkaerőigény révén. Az érme másik oldala azonban, hogy ezek a rendezvények jelentős költségvetési forrást igényelnek, felvetődik a kérdés, vajon a büdzsé megengedi-e ezek finanszírozását. Vélhetően egyébként a kormány úgy gondolja, a rendezvényeknek köszönhetően összességében többet nyer az állam és a magyar gazdaság, mint amennyit a szervezési költségek miatt elveszít.
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
