Magyarország a 69. helyen  végzett. Forrás: weforum.org

A magyar gazdaság versenyképességének nem az az elsődleges fokmérője, hogy Magyarország hányadik helyen szerepel egy kutatóintézet rangsorában, hanem az, hogy a magyar gazdaság milyen ütemben bővül, növekszik-e a foglalkoztatottság, egyensúlyban van-e az államháztartás, csökken-e az államadósság - reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum - WEF) felmérésére.

Magyarország 6 helyet rontott a globális versenyképességi ranglistán, így a világ 69. legversenyképesebb gazdasága, az Európai Unión belül pedig a 25. Az ország versenyképességi pontszáma 4,2, ami az eddigi legrosszabb eredmény.

Pedig jobbak az adatok

A nemzetgazdasági tárca reagálásában kiemelte: a WEF rangsorában annak ellenére romlást mutat a magyar gazdaság versenyképessége, hogy a magyar gazdaság teljesítményére vonatkozó statisztikai adatok folyamatosan javulnak, a növekedés dinamikus, 2010 óta több mint 600 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben egyensúlyba került a költségvetés és folyamatosan csökken az államadósság. Ezek az adatok, amelyeket az Európai Unió, a piaci szereplők, és most már a hitelminősítők is elismertek, jobban tükrözik a magyar gazdaság versenyképességét, mint a WEF rangsora - hangsúlyozta az NGM.

A tárca közölte: a WEF rangsora nagyrészt szubjektív gazdaságstatisztikai adatokon, a megkérdezett vállalatvezetők véleményén alapuló indikátorokon alapul. Az NGM tudomása szerint csak néhány tucat vállalatvezető vett részt a WEF felmérésében, vagyis a rangsor nagyobb részben a megkérdezett néhány tucat vállalatvezető szubjektív véleményét tükrözi.

A minisztérium kiemelte: a konkrét statisztikai adatokon alapuló indikátorok javulást mutatnak a felmérés szerint is, a megkérdezésen alapuló indikátorok esetében viszont sokszor egyértelműen érződik a szubjektivitás, ami az egész felmérést és a rangsort is torzítja.

Albánia vs Magyarország

Nyilvánvaló szubjektivitásról tanúskodik, és ezért nehezen is vehető komolyan például a felmérésnek az az eredménye, amely szerint az állami intézmények Albániában, Jamaikán vagy Ghánában jobban működnének, mint Magyarországon - áll az NGM közleményében.