|
| Kép forrása: MTI |
Az egyiket a konzervatív pártokat tömörítő Néppárt, a másikat egy négypárti - szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali - alkalmi koalíció készítette. Az EP plenáris ülése szerdán Strasbourgban szavaz az áprilisi vita nyomán készült előterjesztésekről.
Az Európai Parlament április 26-án vitázott Magyarországról. A legtöbb bírálatot a CEU-ügy és a civil szervezetekre vonatkozó törvénymódosítás miatt fogalmazták meg a képviselők. A vitában Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt.
Folytassák a párbeszédet
A Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt javaslata arra utasítaná az EP belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy "folytassa a vitát, és tegye meg a szükséges lépéseket, amennyiben a magyar kormány nem hozott megfelelő intézkedéseket a helyzet orvoslására a bizottság által megszabott határidőn belül, és megállapították a világos kockázatát az uniós szerződés második cikke szerinti értékek súlyos megsértésének".
A néppárti javaslatban a magyarországi helyzet "mélyreható értékelésére" sürgetik az Európai Bizottságot, és arra, hogy segítsen a magyar kormánynak megtalálni a megfelelő megoldást a felmerült aggályokra.
Budapestet pedig felszólítják a párbeszéd folytatására a bizottsággal, valamint arra, hogy annak lezárultáig is kövesse az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által elfogadott ajánlásokat, amelyekben egyebek mellett a felsőoktatási intézményeket érintő törvénymódosítás alkalmazásának felfüggesztését sürgették.
Eljárást indítanának
A másik előterjesztés készítői megkezdenék az előkészítését az európai uniós szerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindításának Magyarországgal szemben. Ez számos szankció alkalmazását tenné lehetővé az európai uniós szervezeteknek Magyarországgal szemben.
A négypárti határozati javaslat szerint "rendszerszintű fenyegetés éri a jogállamiságot" Magyarországon. Ezért utasítják a LIBE-t, kezdeményezze a megfelelő eljárást annak érdekében, hogy a plénum szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel felszólítják a hetes cikkely szerinti eljárás megindítására a tagországok kormányait tömörítő tanácsot.
Vonják vissza a törvényeket
A szövegben felszólítják a magyar kormányt, hogy változtasson a menekültügyi és a felsőoktatási törvény kifogásolt részein, illetve vonja vissza a civil szervezetekről szóló szabálytervezetet. Az Európai Bizottságot pedig arra kérik, hogy szigorúan ellenőrizze az európai uniós források magyarországi felhasználását.
"Magyarország egyfajta teszt az EU számára, hogy miként kell reagálni, amikor egy tagállamban veszély fenyegeti az unió alapértékeit" - fogalmaztak.
Az állásfoglalás elfogadásához egyszerű többségre, vagyis teljes létszám esetén 376 szavazatra van szükség. A szigorúbb tervezetet benyújtó négy frakció 360 hellyel rendelkezik a testületben, a néppárti képviselőcsoport pedig 216-tal.
Ha a négypárti tervezetet fogadják el, és az Európai Parlament végül javaslatot küld a tanácsnak a hetedik cikkely szerinti eljárás megindításáról, ahhoz a tagállamok négyötödös többségére lenne szükség.
A cikkely olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely végső esetben akár az érintett tagállam szavazati jogának felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagország egyhangú támogatása van szükséges, és elemzők szerint gyakorlatilag kizárt, hogy ez meglenne Magyarországgal szemben.
Évi 1 millió forint a közszférában dolgozóknak. 
