Abban Magyarországot is érintette. Szakírónk, Káncz Csaba Facebook bejegyzése szerint erről szólt:
• A Nyugat háborút szít Ukrajnában, destabilizálja a globális élelmiszer- és energiapiacot, és provokációkat szervez Tajvan körül.
• A Nyugat politikája vérszomjas és piszkos.
• A Nyugat igényt tart az emberiség minden erőforrására.
• A nyugati rend napról napra megsokszorozza a káoszt, és egyre intoleránsabbá válik, még magukkal a nyugati országokkal szemben is. A nyugatiak szabotázsként értékelték a magyar törvényhozási képviselőknek a keresztény értékek megszilárdítására tett javaslatait.
• A Nyugatnak joga van "nemek tucatjaihoz és melegfelvonuláshoz", de ne próbálják meg más országokban bevezetni őket.
• Az európaiak nem veszik észre, hogy ők maguk is vazallusokká váltak.
• A második világháború vége óta a legveszélyesebb és kiszámíthatatlanabb évtized áll előttünk.
• A különleges katonai művelettel költségek és gazdasági veszteségek is járnak, de óriási haszonnal jár. Végső soron ez Oroszország és jövője javát szolgálja. Ez annak köszönhető, hogy szuverenitásunk minden területen megerősödött, mondta az orosz elnök.
• A NATO-bővítés elfogadhatatlan volt, ezt mindenki tudta és teljesen figyelmen kívül hagyta az érdekeinket. Csak elküldtek minket. A nyugati kurátorok támogatásával Kijev nyilvánosan megtagadta a minszki megállapodások végrehajtását.
• Az oroszok és az ukránok egy nép. Ez történelmi tény. Az orosz államiság először Novgorodban, majd Kijevben született.
• Ukrajnát létrehozva a bolsevikok igazi orosz területeket ruháztak át – odaadták egész Kis-Oroszországot, az egész Fekete-tenger térségét, az egész Donbászt. Ukrajna mesterséges államként fejlődött ki.
• A második világháború után Sztálin számos lengyel, magyar és román területet foglalt el és adott át Ukrajnának.
• Ukrajna szuverenitásának egyetlen igazi biztosítéka az azt létrehozó Oroszország lehet.
• Nincs szükségünk nukleáris csapásra Ukrajnára, semmi értelme – sem politikai, sem katonai, foglalta össze Putyin beszédét Káncz Csaba.
Hidakat romboltak le. 
