A kockázati környezet külső feltételei között bár az utóbbi hetekben megugrottak a gáz- és áramárak, továbbra is érdemben elmaradnak az év eleji szintekhez képest, a gáztárolók feltöltöttségi szintje megfelelő, a befektetői hangulat ugyan vegyesen alakult, de csökkent a volatilitás és viszonylag stabilak voltak a piacok, valamint belátható távolságba került a Fed és az EKB kamatemelési ciklusának vége, noha a jegybankok üzenetei némileg szigorodtak.
A fejlett országok közelmúltbeli bankrendszeri problémáinak nem voltak globális továbbgyűrűző hatásai, az általuk okozott piaci turbulenciák átmenetinek bizonyultak. A belső feltételek közül a hazai devizapiac stabilizálódott, stabil maradt az állampapírpiac, az aukciókon megfelelő a kereslet, megtörtént az uniós megállapodás – bár a forrásokhoz való hozzáférés még nem következett be –, valamint érdemben javult a folyó fizetési mérleg egyenlege - írja Suppan Gergely, a Magyar Bankholding (MBH) vezető elemzője. Amennyiben ezen tényezőkben nem következik be negatív változás, az egynapos betéti gyorstender kamatának további fokozatos mérséklésére kerülhet sor a következő kamatdöntő üléseken.
A jegybank a továbbra kiemelten figyeli, hogy a külkereskedelmi, valamint a folyó fizetési mérlegben folytatódnak-e a pozitív tendenciák, tovább javul-e a cserearány, fennmarad-e a piaci stabilitás a deviza-, az állampapír-, és a swappiacokon, valamint hogyan alakulnak a bankrendszerrel kapcsolatos nemzetközi aggodalmak, a jegybanki kamatpolitikák és a befektetői kockázatvállalás.
Az egynapos gyorstender kamatának csökkentésének folytatása az óvatosság, a fokozatosság, a piaci kamatvárakozások, valamint előzetes kommunikáció alapján történhet. Mivel az említett kockázati tényezők esetében további javulásra lehet számítani (a folyó fizetési mérleg a vártnál is nagyobb mértékben javulhat), arra számítunk, hogy az őszi hónapokban, legkorábban szeptemberben az egynapos betéti gyorstender kamata újra összeér az alapkamattal.
Az MNB a korábbi 15-19,5 százalékos sávról 16,5 és 18,5 százalék közé szűkítette idei inflációs várakozását, míg a jövő évit – főként az üzemanyagok jövedéki adóemelése miatt – 3-5-ről 3,5 és 5,5 százalék közé emelte. Az idei, valamint a jövő évi 0-1,5 és 3,5-4,5 százsalék közötti GDP-növekedési előrejelzését változatlanul hagyta.
Az inflációs várakozások horgonyzása, valamint az inflációs cél fenntartható módon történő elérése az alapkamat 13 százalékos szintjének tartós fenntartását teszi szükségessé, aminek csökkentése az infláció számottevő és tartós csökkenéséig nincs napirenden. Amennyiben a fundamentális folyamatok indokolják, az alapkamat jelenlegi szintje a korábban vártnál hosszabb ideig fennmaradhat. Mivel a jegybank várakozásai, valamint az elemző várakozása szerint is, az év végére igen meredeken csökkenhet az infláció, az év utolsó hónapjaiban Suppan az alapkamat csökkentésére számít, ami decemberre 10,5 százalékra mérséklődhet. A kamatcsökkentési ciklus a jövő évben is folytatódhat, azonban a jegybank a pozitív reálkamat fenntartását szükségesnek tartja, így a jövő év végére a várakozása szerint 6 százalékra csökkenhet az alapkamat.
Suppan az irányadó kamat csökkentésének várható folytatása ellenére sem vár jelentősebb gyengülést a forint árfolyamában. Egyrészt a külső egyensúly, a folyó fizetési mérleg markáns javulása ellensúlyozhatja a kamatcsökkenések hatását, támaszt adva a forint árfolyamának. Másrészt a kamatcsökkentési ciklust, a hazai kamatok normalizálódását már beárazták a határidős piacok. Harmadrészt a jelenlegi inflációs prognózisok alapján az év végére pozitív lehet a reálkamat, a várhatóan meredeken csökkenő infláció az elvárt hozamot is csökkenti. Negyedrészt a hazai gazdaság kockázati megítélésének javulása a kockázati felárak szűkülését eredményezheti. A forint erősödött azt követően, hogy a jegybank hangsúlyozta a szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartását az alapkamattal kapcsolatban, valamint egyes piaci szereplők a kamatdöntés előtt zárhatták pozícióikat, amiket a kamatdöntést követően újra nyithatnak. A forintot a nemzetközi környezet is támogatja, a régiós devizák szintén erősödnek.
A forint árfolyama így a kettős hatások eredményeképpen az év végéig kissé a 380-as szint alatt stabilizálódhat, bár kilengések nem zárhatók ki se a gyengébb, se az erősebb irányba, azonban jóval kisebb mértékűek lehetnek a tavalyi turbulenciákhoz képest. Gyengébb irányba esetlegesen nem várt nemzetközi piaci turbulenciák, erősebb irányba az uniós forrásokhoz való hozzáférés vezetheti a forint árfolyamát.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 121,75 pontos, 0,18 százalékos csökkenéssel 68 002,24 ponton zárt pénteken. 
