A tavalyi népszámlálás adataira alapuló összesítés szerint az előző, 2011-ben tartott népességfelmérés óta - vagyis tíz év alatt - 1,1 millióval 3,6 millióra nőtt azok száma, akik EU-országokból telepedtek át Angliába és Walesbe. Ők az életvitelszerűen az Egyesült Királyság e két országában tartózkodó nem brit születésűek 36,4 százalékát teszik ki - közölte szerdán a brit statisztikai hivatal (ONS).
Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Azok az EU-polgárok azonban, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek, továbbra is az országban maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával, de ehhez meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalos jogi elnevezéssel letelepedett státusért (EU Settled Status) - kell folyamodniuk.
A magyar állampolgárok közül a brit belügyminisztérium adatai szerint ezt eddig hozzávetőleg 170 ezren tették meg.
A kérelmezés határideje elvileg tavaly június 30-án lejárt. A brit kormány azonban továbbra is folyamatosan biztatja a jogosultakat arra, hogy mindenképpen adják be folyamodványukat, mert a hatóságok a határidő letelte ellenére befogadják és elbírálják a kritériumoknak megfelelő, jogos letelepedési kérelmeket.
Angliában és Walesben a tavalyi népszámlálás idején 59,6 millióan éltek. Közülük 49,6 millióan (83,2 százalék) születtek az Egyesült Királyságban, vagyis a külföldi születésű állandó lakosok száma éppen 10 millió (16,8 százalék) volt 2021-ben.
Az Angliában és Walesben élő külföldi születésűek felső tízes mezőnyét az indiaiak vezetik hozzávetőleg 920 ezres népességgel, a második helyen a lengyelek állnak 743 ezres létszámmal. A felső tízben a közép- és kelet-európai EU-országokból áttelepültek közül még a románok szerepelnek: ők a negyedik helyen állnak mintegy 540 ezer fővel. Az Európai Unióban született angliai és walesi lakosok legnépesebb tízes csoportjában jelen vannak még az írek, az olaszok és a németek.
(MTI)
Időt és pénzt takarítana meg a kormány vagy ennél sokkal sötétebb motivációk állnak a mögött, hogy ezután már csak külön kérésre kapnának borítékot a szavazók? 
