|
| (Fotó: Wikimedia Commons) |
Sigmar Gabriel német külügyminiszter és Christian Kern osztrák kancellár után pénteken Angela Merkel német kancellár is elutasította az Oroszország elleni szankciók kiterjesztéséről szóló új amerikai törvénytervezetet.
Angela Merkel osztja a külügyminiszter és az osztrák kormányfő csütörtökön közös nyilatkozatban megfogalmazott bírálatát - mondta Steffen Seibert német kormányszóvivő berlini tájékoztatóján.
Gabriel és Kern ugyan nem egyeztette az állásfoglalás szövegét a kancelláriával, de a tartalmat tekintve nagyon nagy a nézetazonosság.
Angela Merkel véleménye szerint óvatosan fogalmazva öntörvényű lépés volt az amerikai szenátus részéről a szankciók kiterjesztéséről szóló új jogszabálytervezet kidolgozása és elfogadása, és "furcsa", hogy a büntetőintézkedések Oroszország ellen irányulnak, mégis az európai gazdaságot sújthatják.
Martin Schäfer külügyi szóvivő kiemelte, hogy a német diplomácia vezetője és az osztrák kancellár a nemzetközi joggal ellentétesnek tartja a szenátusban elfogadott tervezetet. Az új szankciós terveket nem fogadták örömmel a washingtoni kormányzatban, és van még esély arra, hogy sikerül rajtuk módosítani.
A szenátus szerdán nagy többséggel, a 100-ból 97 szenátor támogatásával fogadta el az Oroszország ellen az ukrán válságban, a szíriai polgárháborúban és az amerikai választási kampányban folytatott tevékenysége miatt bevezetendő szankciókról szóló javaslatot, amely az Északi Áramlat-2 földgázvezeték építésére szervezett orosz-európai konzorcium révén a BASF német vegyipari óriásvállalatot és az OMV osztrák energetikai céget is érintheti.
A javaslatot a képviselőháznak is el kell fogadnia, Donald Trump amerikai elnöknek pedig alá kell írnia. Az új szankciók támogatói szerint a törvényhozás az ügyben létrehozott, pártokon átívelő egység révén felülbírálhatja Donald Trumpot, ha élne elnöki vétójával.
Hátsó szándék
Sigmar Gabriel és Christian Kern szerint a tervezet figyelemre méltó nyíltsággal írja le, hogy miről is van szó valójában: a cseppfolyósított amerikai földgáz értékesítéséről és az orosz földgázszállítások kiszorításáról az európai piacról.
A törvénytervezet valódi célja a munkahelyek biztosítása az amerikai földgáz- és kőolajiparban - áll a két szociáldemokrata politikus állásfoglalásában.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 121,75 pontos, 0,18 százalékos csökkenéssel 68 002,24 ponton zárt pénteken. 
