Januártól indul a hálapénz elleni hadjárat, de egyelőre kevés az információ, milyen formában történik majd mindez – írja a Népszava.
A háromlépcsős orvosi béremeléseknek utat nyitó törvény még a Büntetőtörvénykönyvet is módosította, és megtiltotta a hálapénzes „ügyleteket.” Így akár egy évig terjedő szabadságvesztésre számíthat az az egészségügyi dolgozó, aki kapja és az a páciens is, aki adja a hálapénzt. Januártól az egészségügyi dolgozó a betegtől a kezelés után legfeljebb egyszer és csakis olyan tárgyat fogadhat el, amelynek értéke nem haladja meg a minimálbér havi összegének öt százalékát. Ez jelenleg nyolcezer forint.
A lap információi szerint a kormányzat nem vár a szabályok betartatásával és az ellenőrzéssel: januártól már el is kezdné a „vadászatot” a hálapénz-tilalmat megszegőkre. Megkeresték a Belügyminisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, milyen formában történik majd az ellenőrzés, de válaszoltak eddig. Maradnak tehát a találgatások.
A megkérdezett orvosok így látják a jövőt:
- még azelőtt életbe lép a hálapénz elfogadásnak szigorú szankcionálása, hogy az emelt bér teljes összegét kifizetnék nekik, miközben az új törvény gyakorlatilag megtiltja a főállásokon kívüli jövedelemszerzés szinte valamennyi formáját.
- a járvány alatti szankcionálás a lehető legrosszabb pillanatban kezdődik. Most sem a betegeknek, sem az orvosoknak nem ez a legfőbb gondja. Ráadásul a COVID-osztályokon nem jellemző a hálapénz, a más betegséggel küzdők nagy része pedig most el sem jut orvoshoz
Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért magánszféraprojekt-vezetője szerint nehéz elképzelni, hogyan fogják felderíteni a hálapénz elfogadását a kórházakban. Szerinte az orvosok esetleges megfigyelése – például egyes helyiségek bekamerázása – súlyos adatvédelmi kérdéseket vet fel. Olyannyira, hogy ez esetben az adatvédelmi jog megsértése jóval súlyosabb lenne, mint az az előny, amit a bűncselekmény felderítése jelent. Ugyanakkor a hálapénzt elfogadó orvosok leleplezhetők adóhatósági eszközökkel, ha például felderítik, hogy a hivatalos jövedelmüknél magasabb színvonalú az életvitelük, de akár betegek bejelentése alapján is van mód lebukásra. A kórházi, rendelői munka során viszont nehezen képzelhető el az orvosokkal szembeni tömeges nyomozati munka, és az őket lebuktató akciók sora.
Az EMMI még októberben úgy nyilatkozott az ATV-nek, hogy egy kijelölt hatóság végzi majd az ellenőrzéseket, de ennél többet azóta sem lehet tudni. Azt viszont igen, hogy Romániában és több más európai országban a hálapénzt elfogadó orvosok lebuktatására álbetegeket alkalmaznak, hasonlóan ahogy az adóhatóság próbavásárlói dolgoznak.
Önmagában a béremelés más, az egészségügyi rendszer struktrúráját és finanszírozását érintő reformok nélkül nem tudja megszüntetni a hálapénzt – vonja le a konzekvenciát a g7 egészségügyi szakértők véleménye alapján.
Mint emlékezetes, a Magyar Orvosi Kamara az új egészségügyi jogviszonnyal kapcsolatban többpontos kérdőívére érkezett válaszok alapján az orvosok 64.2%-a nem fogad el hálapénzt. A hálapénzt elfogadók 10 százaléka havonta 200 ezer forint felett jut ilyen jövedelemkiegészítéshez, de 63,3 százalékának ez a bevételi forma havi 50 ezer forintnál alacsonyabb bevételt jelent. A férfi orvosok és az idősebb kollégák kétszer akkora arányban fogadnak el hálapénzt, mint a nők és a fiatalabbak.
Több intézkedést is meghoztak.
