A Nemzeti Választási Iroda azt írta, hogy azok a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok, akik április 3-án nem tartózkodnak Magyarországon, szavazatukat valamelyik magyar külképviseleten adhatják le. A külképviseleti névjegyzékbe vételt csütörtöktől kérheti a választópolgár a magyarországi lakóhelye szerinti helyi választási iroda vezetőjétől, vagyis a jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben, online itt.
Az NVI a Külgazdasági és Külügyminisztériummal együttműködve saját honlapján közzéteszi a külképviseleti választási irodák címét, változás esetén pedig haladéktalanul frissíti a listát. Külképviseleti szavazásra minden olyan kijelölt helyen lehetőség lesz, ahol azt a fogadó ország biztonsági körülményei, illetve járványügyi előírásai lehetővé teszik - írja az MTI.
Az NVI ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a világ számos országában továbbra is kritikus a koronavírus miatti járványhelyzet, és emiatt nem zárható ki - elsősorban Kínában -, hogy a helyi járványügyi előírások a külképviseleti szavazás megtartását befolyásolják vagy akár el is lehetetlenítik.
A jelenlegi információk szerint négy kínai város - Csungking, Kuangcsou, Peking és Sanghaj - magyar külképviselete lehet érintett. A távol-keleti országban a rendkívül szigorú karantén- és csomagátvételi szabályok mellett, ha most hétvégén lennének a választások, ellehetetlenülne a szavazás - írták. Megjegyezték: a már 2018-ban is szavazást lebonyolító kínai külképviseleteken összességében mintegy kétszázan adták le szavazatukat.
Az NVI a rendkívüli helyzetre tekintettel javasolja, hogy a négy említett kínai külképviseleten történő szavazás helyett az érintettek lehetőség szerint más módon éljenek választójogukkal.
"Kérjük a választópolgárokat, hogy fokozott figyelemmel és folyamatosan kövessék nyomon a szavazás helye szerinti ország, illetve város járványügyi előírásait, valamint az adott helyen működő külképviselet és a Nemzeti Választási Iroda honlapját" - írták.
(MTI)
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
