A magyarok számára 2004. május 1-je jeles dátumként került be az annalesekbe, tízéves előkészítés és hat évvel a csatlakozási tárgyalások megkezdése után aznap vált hazánk hivatalosan az Európai Unió (EU) tagjává. Akkoriban Medgyessy Péter volt Magyarország miniszterelnöke, így gondoltuk, e kerek évforduló megfelelő apropót ad egy kis visszatekintéshez.
Magától a legilletékesebbtől kérdezzük meg, milyen reményekkel kezdtük meg az uniós tagsági létet, mit várt tőle az akkori kormányzat és ezekből mennyi valósult meg? Egyebek mellett például mi jött közbe, hogy a 2004-ben és legendaszerűen az azt követő években is mindig három évre lévő euróbevezetés máig nem valósult meg, olyannyira, hogy a mostani kabinetnek már céldátuma sincs, nem szándékozik leváltani ugyanis a forintot a hazai fizetőeszköz szerepéből?
De érdekes lehet az is, hogyan látja ma Medgyessy Péter azt, amiért a 2008 őszén kirobbant világválságot követően bírálat érte, nevezetesen a devizahitelezés meghonosodását.
És természetesen nem lehet szó nélkül elmenni az aktuális események mellett, hiszen a vendégünkkel való beszélgetés másik apropóját a közelgő, június 9-én esedékes európai uniós és önkormányzati választások adják. Amelyeket a Novák Katalin köztársasági elnöki lemondásához vezető pedofilbotrány, Magyar Péter üstökösszerű felbukkanása a korábbi effajta voksolásoknál izgalmasabbá tett. Túlzás nélkül most mindenki azt kérdezi egymástól országszerte, vajon mi lehet ezen események hatása, változhat-e az immár tizennégy éve fennálló status quo – így persze ezt mi is szóba hozzuk majd.
Fotó: Új Egyenlőség
Az uniós választásoktól cseppet sem függetlenül az is érdekes kérdés, mit hozhat Magyarország július 1-jétől esedékes féléves EU-s elnöksége, közelebb kerülhet-e hazánk az őt megillető, de a jogállamisági kritériumok nem teljesítése miatt Brüsszel által felfüggesztett mintegy 20 milliárd euróhoz?
S mennyire hathat negatívan a hazai gazdaságra, ha nem szabadulnak fel e források? Veszélybe kerülhet-e a kormány által előbb 4, most viszont már csak 3 százalékosra tervezett GDP-növekedés, újra emelkedni kezdhet-e a több mint negyedszázada nem látott csúcsról ez év elején 4 százalék alá került infláció, s hol köthet ki a forint euróval szembeni árfolyama?
Korábbi bankvezetőként arról is érdekes lehet Medgyessy Péter véleménye, lejjebb kellene-e lennie a jegybanki alapkamatnak a mostaninál – ahogy azt a kormány gazdaságpolitikájának irányítója, Nagy Márton szeretné –, vagy jó-e ott, ahol van. Illetve, hogy jó megoldás-e a lakossági kamatstop meghosszabbítása, akár a 2024 utáni időkre is. Miközben nemcsak ez utóbbi hat negatívan a bankok teljesítményére, hanem az extraprofitadó, amelyet 2023 végén tervezett kivezetni a kormány, ám még mindig él.
A következő Klasszis Klubban egyórásra tervezett beszélgetés során azonban szokás szerint nemcsak mi tesszük fel kérdéseinket Medgyessy Péternek, erre olvasóinknak, nézőinknek is lesz lehetőségük az adás alatt chaten, valamint előzetesen, a klasszisklub@privatbankar.hu címre is elküldhetik kérdéseiket.
Az április 22-én, kivételesen hétfőn 15:30-kor kezdődő rendezvényünk teljesen ingyenes, csupán egy regisztráció szükséges hozzá, melyet az alábbi linken tehetnek meg:
Beszámolók a korábbi Klasszis Klub rendezvényeinkről:
A tavaszi állampapír-lejáratok és az élénkülő infláció újra a megtakarítások felé fordította a figyelmet. A Klasszis Podcastben a részvénybefektetésekben gondolkodóknak adott támpontokat Liener Gábor, a Raiffeisen ügyvezetője. 
